Dobropoljci

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dobropoljci
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZára
KözségLišane Ostrovičke
Jogállás falu
Irányítószám 23421
Körzethívószám (+385) 023
Népesség
Teljes népesség29 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság238 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dobropoljci (Horvátország)
Dobropoljci
Dobropoljci
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 59′ 40″, k. h. 15° 48′ 45″Koordináták: é. sz. 43° 59′ 40″, k. h. 15° 48′ 45″

Dobropoljci falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Lišane Ostrovičke községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zárától légvonalban 49, közúton 72 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 5, közúton 19 km-re északkeletre, Dalmácia északi részén, Bukovica tájegység délnyugati részén fekszik.

Története[szerkesztés]

A török kiűzése után a 17. század végén többségben pravoszláv lakosság (tulajdonképpen szerb) vándorolt be a falu területére, akiket a korabeli velencei források vlachoknak, illetve morlakoknak neveznek. 1797-ig a Velencei Köztársaság része volt. Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot a campo formiói béke értelmében osztrák csapatok szállták meg. 1806-ban a pozsonyi béke alapján a Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 525, 1910-ben 604 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1941-ben a szomszédos településekkel együtt Olaszország fennhatósága alá került. Az 1943. szeptemberi olasz kapituláció, majd a német megszállás után újra Jugoszlávia része lett. Lakói közül többen részt vettek a megszállók elleni partizánharcokban. (Az elesetteknek állított emlékművet 1995-ben a bevonuló horvátok lerombolták.) 1991-ben lakosságának 95 százaléka szerb, 4 százaléka horvát nemzetiségű volt. 1991 szeptemberében a település szerb igazgatás alá került és a Krajinai Szerb Köztársaság része lett. A csekély számú horvát lakos, az Ivković család tagjai a korábbi jó családi kapcsolatokban reménykedve nem tartottak atrocitásoktól. Ez azonban idővel megváltozott. Az első meggyilkolt áldozat 1992 szeptemberében a 60 éves Tomo volt, majd ezután a családnak még öt tagja esett a szerbek áldozatául. Összességében a falu horvát lakosságának majdnem felét kiirtották. 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a horvát hadsereg. Szerb lakossága elmenekült. A falunak 2011-ben 29 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
525 516 561 528 608 604 756 683 715 777 714 590 514 494 24 29

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent György tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma 1724-ben épült, története során többször megújították.

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Добропољци című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a szócikk részben vagy egészben a Dobropoljci című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]