Soline (Sali)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Soline
Soline tengerpartja
Soline tengerpartja
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZára
KözségSali
Jogállás falu
Irányítószám 23 287
Körzethívószám (+385) 023
Népesség
Teljes népesség38 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság5 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Soline (Horvátország)
Soline
Soline
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 08′ 30″, k. h. 14° 53′ 00″Koordináták: é. sz. 44° 08′ 30″, k. h. 14° 53′ 00″
Soline weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Soline témájú médiaállományokat.

Soline falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Salihoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zárától légvonalban 28 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 32 km-re, közúton 41 km-re északnyugatra a Dugi-sziget északnyugati részén, a tágas Solišćica-öböl keleti partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1114-ben említik először, a sziget egyik legősibb települése. Nevét régi sólepárló telepeiről kapta. Az eredeti falu egy termékeny mező szélén települt, mivel az itt élők elsősorban a mezőgazdaságból éltek. A betelepülés a következő időszakban is folytatódott. A tengerészet és a halászat fejlődésének következtében a falu a part közelében fekvő magaslatokra terjeszkedett, míg magában az öbölben kisebb raktár épült, amely a halászathoz szükséges felszerelések tárolására szolgált. A falu területe a sziget többi részéhez hasonlóan Zárához tartozott, majd 1409-től a várossal együtt a Velencei Köztársaság része lett. A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. Dugi otok 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt a Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 225, 1910-ben 329 lakosa volt. Az I. világháborút követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A népesség nagyarányú csökkenése az 1970-es években megindult kivándorlás (főként Amerikába és Ausztráliába) miatt történt. A falunak 2011-ben 38 lakosa volt, akik hagyományosan mezőgazdasággal, halászattal és újabban egyre inkább turizmussal foglalkoznak.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
225 0 249 297 304 329 329 329 384 376 347 356 145 124 66 38

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt plébániatemplomát a 15. században említik először. 1547-ben megújították és kőlapokkal burkolták, amelyre a bejárat feletti glagolita betűs tábla emlékeztetett. Ez azonban 1879-ben egy villámcsapás következtében megsemmisült. A templomban őriznek egy értékes gótikus kelyhet, amelynek talpába latin felirat van bevésve. Ez alapján eredetileg a vránai Szent Gergely templomnak készült, Solinére csak később hozták. A templomnak egy zárai nemes Jakov Fanfonja özvegye Dobra adományozta. Fennmaradt egy 1397. augusztus 24-én kelt végrendelet is, amelyben az özvegy 300 dukátot adományoz a templom építésére. A templom titulusát is minden bizonnyal az adományozó elhunyt férje neve alapján kapta. A templomot 1424-ben „Ecclesia S. Jacobi posita in Puncta Insulae Magnae” (a nagy sziget fokán elhelyezkedő Szent Jakab egyháza) alakban említik. A plébániaházat 1850-ben építették, 1896-ban bővítették.
  • Soline közelében, mindössze húsz percnyi útra fekszik a Saharun-öböl, amelynek strandja sok turistát vonz ide.

Galéria[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Soline (Sali) című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés]

Commons:Category:Soline,Sali
A Wikimédia Commons tartalmaz Soline (Sali) témájú médiaállományokat.