Premuda (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Premuda
Premuda kikötője
Premuda kikötője
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZára
KözségZára
Jogállás falu
Irányítószám 23 294
Körzethívószám (+385) 023
Népesség
Teljes népesség64 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság51 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Premuda (Horvátország)
Premuda
Premuda
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 20′ 30″, k. h. 14° 36′ 00″Koordináták: é. sz. 44° 20′ 30″, k. h. 14° 36′ 00″
Premuda weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Premuda témájú médiaállományokat.

Premuda falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Zárához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zárától légvonalban 55 km-re északnyugatra, Pagtól légvonalban 38 km-re nyugatra, Mali Lošinjtól 24 km-re délkeletre az azonos nevű szigeten, annak északi részén fekszik. Premuda szigetét az északkeletre fekvő Silba szigetétől a Silbai-csatorna (Silbanski kanal), a délkeletre fekvő Škardától pedig a Premudai kapu (Premudska vrata) választja el. Premuda szigete a Zárához tartozó szigetek legnyugatabbika, mintegy 9 km hosszú és 1 km széles, területe 9,2 km². Legmagasabb pontja a Vrh 88 méter magasan emelkedik a tengerszint fölé. Számos természetes öböllel rendelkezik, melyek közül a legjelentősebbek a Premuda, a Zaporat, a Široki, a Vela és Mala Letnja, a Dobra, a Pastirski, a Kalpić, a Prisika, a Driveni, a Sridnji, a Skrajni, a Loza, a Kalanji bok, a Nozdre és a Golubinka. A szigeten két kikötő található. A északi részen a Loza-öbölben fekvő kikötő volt egykor a Krijal kiépítése előtt a fő kikötő a hajók és a kompok számára. Ma hajók csak időnként, erős déli, vagy nyugati szél esetén használják. A másik kikötő a sziget déli oldalán található régi halászkikötő, melyet az Osztrák–Magyar Monarchia idején patkó alakúra építettek ki. 2005-ben ettől a régi kikötőtől nyugatra építették ki az új Krijal komp- és hajókikötőt. Tőle délre a nyári hónapokban mintegy negyven hajó számára van horgonyzóhely. Népszerű horgonyzóhely van még Krilajtól egy tengeri mérföldre fekvő Premuda-öbölben is. Tiszta időben jól látszódik innen az olasz tengerpart.

Története[szerkesztés]

A sziget történelem előtti benépesülésére nem rendelkezünk megbízható adatokkal. Első írásos említése az ókorban, a 4. században az úgynevezett Peutiger táblán történt „Pamodos” alakban.[2] A név valószínűleg indoeurópai eredetű. Első ismert lakói az illírek egyik törzse a liburnok voltak, akik a környező szigeteket is lakták. A rómaiak itteni jelenlétéről az ókori kőbányák maradványai árulkodnak. A 7. században egy ravennai geográfus „Primodia” néven említi.[2] A név a latin „primus” (első) szóból származik, mivel nyugatról a zárai szigetek közül ez az első sziget. Ebből származik a sziget és a település mai neve is. A 10. században Bíborbanszületett Konstantin „Pyrotima” néven említi a birodalom kormányzásáról írt művében. A mű szerint a sziget ekkor lakatlan volt, más szerzők azonban lakottnak tartják, amelynek azonban nem volt vára. A szigeten a Kalpić-öböl felett mindössze egy templomocska, ún. „garška” állt. A hagyomány szerint a görögök aranyat ástak el itt. Maradványainak feltárása bizonyára sok információt adna a sziget középkori történetéhez. Ezen kívül a források említenek egy Szent Anna kápolnát is, melyről a mai lakosok nem tudnak.[2] A sziget összes földrajzi neve nemcsak a sziget belsejében, de a parton is horvát eredetű ami azt jelenti, hogy a horvát betelepülés idején nem élt itt olyan lakosság, akiktől a betelepülők a korábbi neveket átvették volna. A horvátok a szigetnek is saját nevet adtak a „Dlačnik”, vagy „Dlasnik” nevet, amelyről a helyiek azt feltételezik, hogy a mai „kao na dlanu” régi megfelelőjéből (tenyérnyi, „mint a tenyér”) származik. Bár ez az elnevezés csak 1567-ben tűnik fel először írásos dokumentumban mindenképpen előbb, még Dalmáciának velencei uralom alá kerülése (1409) előttről ered. Ekkor változott a sziget elnevezése Premudára. (1421-ben már Premuda néven szerepel a zárai kataszterben). A nép ajkán és néhány glagolita dokumentumban a Dlačnik név mindazonáltal a 20. század elejéig fennmaradt.[2]

Premuda falu a sziget belsejében egy mező mellett alakult ki. Az 1527-es összeírás szerint Premudának már 110 lakosa volt.[2] A sziget a zárai érsekség fennhatósága alá tartozott. 1659-ig a plébánia központja Silba volt, akkor Premuda önálló plébánia lett. A 17. század óta 32 pap szolgált itt, a plébánián régi anyakönyvein kívül hat glagolita misekönyvet és breviáriumot őriztek, melyek ma valószínűleg Silbán találhatók. A horvát papok nagy kulturális és politikai szerepet játszottak a sziget történetében. A sziget lakói különösen sok támadásnak voltak kitéve a török kalózok részéről 1559 és 1685 között, amikor sokakat rabságba hurcoltak. Az állandó veszély miatt 1608-ban a szigetnek csak 26 lakosa volt. Ez a záraiak által végzett összeírás a lakosság száma mellett kitért a vezetéknevekre is. Eszerint a szigeten ekkor a Barbić, Crvarić, Lovrović, Longin, Ricović, Jadrijević, Krpačić családok éltek. 1661-ben a szigetre őrséget helyeztek, amely időben értesítette a lakosságot a készülő támadásokról és az ellenséges hajók megjelenéséről. Ilyen őrhely állt a Krijal kikötőtől délre a Belveder nevű helyen, ahonnan kitűnő kilátás nyílik a tengerre. 1714 és 1718 között újraéledtek a török támadások és a szájhagyomány máig megőrizte a támadások és a rabságba hurcolt lakosok emlékét. A zenggi kalózok is többször portyáztak a sziget körül főként velencei hajókat támadva. Ezen támadások miatt épült a szigeten a figyelőtorony, melyet a korabeli dokumentumok 1806-ban említenek először, de ennél sokkal előbb épülhetett. A helyiek szerint az 1926-ban a plébánia előtt épített közösségi ház egy korábbi kastély alapjain épült, amelyet akkor bontottak le.[2]

A szigetre újabb betelepülési hullám érkezett a 18. században, legfőképpen Olibról ahova még a 15. században települtek be Cetin vidékéről. 1759-ben a településnek 284 lakosa volt,[2] akik főként földműveléssel, állattartással (szarvasmarha, juh) és halászattal foglalkoztak. Követ elsősorban saját felhasználásra, építéshez bányásztak. A közeli kis szigeteken (Kamenjak, Masarine, Hripa) juhokat tartottak. Bár a hajózásról nincsenek hiteles adatok, bizonyos hogy a halászat mellett a hajózás is fejlődött. A 18. században hét hajótulajdonost említenek az egyházi dokumentumokban. A szájhagyomány szerint az itteni hajósok Velencébe szállítottak állatokat. A Szent Kirijak templomot övező temetőben a hajósok hajókkal díszített sírkövei is megtalálhatók. Még a 19. században is egy hajótulajdonost és nyolc kapitányt említenek a szigeten.[2] A tengerészet fontosságát mutatja, hogy 1877-től a század végéig kikötői hivatal működött Premudán. Iskoláját 1867-ben alapították, mely 1890-ben a Szent Jakab templom mellé új épületbe költözött. A század végén olvasókör is alakult a település központjában. 1815-től a bécsi kongresszus Dalmácia többi részével együtt Ausztriának adta, amely Dalmácia részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A községközpont Silbán volt. A 19. század végén nagy gazdasági válság bontakozott ki. A szőlőtermelés visszaesett a peronoszpóra járványok miatt, a hajózást pedig a gőzhajók megjelenése érintette hátrányosan. Mivel a föld nem tudta eltartani a lakosságot már nagyon korán megindult a kivándorlás, főként Észak- és Dél-Amerikába.[2] A szigetnek 1857-ben 577, 1910-ben már csak 473 lakosa volt. A 20. század elején megnyílt a falu postahivatala. 1903-ban elsőként a zárai szigetek közül létrejött a halászok egyesülete, 1910-ben felépült egyesületi székházuk is. Az I. világháborút követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1926-ban a plébánia előtt felépítették az új közösségi házat, melynek alsó szintjén bolt működött. A szigetnek 2011-ben 64 lakosa volt, akiknek fő megélhetési forrása a turizmus, a juhtenyésztés, valamint az olajbogyótermesztés és feldolgozás. A szigeten télen is működik a bolt, a posta és az iskola. Nyáron kinyit a Krijal-kikötőben levő üzlet is, valamint a három étterem és a presszó bár.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
577 503 560 453 446 473 473 374 320 273 213 152 98 73 58 64

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Jakab tiszteletére szentelt plébániatemploma 1610-ben épült. Mai titulusa a Kisboldogasszony. A templomot 1868-ban szentelte fel Petar Maupas zárai érsek. 1910-en és 2000-ben teljesen megújították. Egyhajós épület sekrestyével és három márvány oltárral. Főoltárképén Szent Jakab apostol, a bal oldali mellékoltáron Szent József, a jobb oldalin a Kármelhegyi Boldogasszony ábrázolása látható. Keresztelőmedencéje és szenteltvíztartói kőből készültek. A templom mellett szép harangtorony áll három haranggal, melyek 1931-ben Ljubljanában készültek.[5]
  • Szent Cirjék tiszteletére szentelt temploma a sziget egyik nyugati öblében a Krijal-öbölben található. A 18. századig ez volt a falu plébániatemploma Egyhajós épület sekrestyével és három márvány oltárral (de oltárkép és szobor nélkül), kő szenteltvíztartóval. Homlokzatán egy nagyon érdekes hármas harangtorony található, harang nélkül. Felújítása folyamatban van. A templom körül található a falu temetője.[5]
  • A sziget elsősorban a hajósok illetve a búvárok körében népszerű, mivel a tenger látnivalók területén számos lehetőséget kínál. Található itt az ún. "Katedrala". Több egymás utáni víz alatti barlang húzódik a mélyben, melyekbe fentről szűrődik be a napfény. A Katedralában a barlangok árnyai és a napsugarakból eredő fény csodálatos játékát figyelhetjük meg.
  • Premuda másik látványossága az egykori Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb hajójának, a SMS Szent István csatahajónak a maradványai. A roncsok a szigettől 9 mérföldre délre 66 méter mélyen fekszenek, a Horvát Kulturális Minisztérium védelme alatt állnak, ezért itt csak engedéllyel lehet merülni.

Galéria[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Commons:Category:Premuda
A Wikimédia Commons tartalmaz Premuda (település) témájú médiaállományokat.