Kali (Horvátország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kali
Kali látképe háttérben az Ošljak-szigettel és Zárával.
Kali látképe háttérben az Ošljak-szigettel és Zárával.
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZára
KözségKali
Jogállás falu
Polgármester Duško Vidov
Irányítószám 23 272
Körzethívószám (+385) 023
Népesség
Teljes népesség1585 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság23 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 03′ 36″, k. h. 15° 12′ 36″Koordináták: é. sz. 44° 03′ 36″, k. h. 15° 12′ 36″
Kali weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kali témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kali (olaszul: Calle) falu és község Horvátországban Zára megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Zárától légvonalban 7 km-re délre, Ugljan szigetének déli részén, az északkeleti parton két öböl (a Mul és a Baltaža) között valamint újabban a Mala Lamjana-öböl partján fekszik. A Vela Lamjana öböl partján halászkikötő és gazdasági övezet található. Északnyugaton a parton már összeépült a szomszédos Prekoval. Kali a zárai szigetvilág legnépesebb települése. A falu régi magja az ún. „Siget” szűk utcácskáival és dalmát stílusú kőből épített házaival egy dombtetőn fekszik, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a környező partokra. Preko kompkikötője mintegy 5 km-re fekszik a településtől. Föléje a Szent Lőrinc templom barokk harangtornya magasodik, amely már messziről látható jelképe a településnek.

Története[szerkesztés]

Kali területe már az ókorban is lakott volt, ezt bizonyítják a feletti emelkedő Orjak dombon feltárt régészeti leletek. A települést 1299-ben említi először írásos dokumentum.[2] A hagyomány szerint mai lakóinak elődei Ravni kotari területéről érkeztek ide a török elől menekülve. Eredeti birtokaik (többnyire szőlőskertek) a Zárai-öböl partján Zára és Smiljčića között feküdtek. Ezen a területen mintegy ötszázezer szőlőtőkével rendelkeztek, amely évente mintegy száz vagon bort eredményezett.[2] Így folyt ez egészen a második világháborúig, amely után ez a terület teljesen puszta lett. Ezt követően a mai Kale község majdnem teljesen lakatlan határát mintegy száznyolcvanezer olajfával telepítették be, így mára területének egyharmada van megművelve.[2] A mezőgazdaság mellett a kaliak a 19. századtól halászattal is intenzíven kezdtek foglalkozni. A település ekkor kezdett a tengerparton is terjeszkedni. Főként tonhalat halásztak, majd a 20. század második felétől korszerű hálóikkal már szardíniát is fogtak. Az általuk használt új módszer később nemcsak az Adrián, hanem szinte az egész világon elterjedt.[2] Ugljan szigetével együtt a település a 15. századtól velencei uralom alatt állt. A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt a Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 558, 1910-ben 1482 lakosa volt. Az első világháborút követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Az 1970-es évektől a több munkalehetőség miatt több fiatal költözött a nagyobb városokba és vándorolt ki az Egyesült Államokban és Ausztráliában is. A falunak 2011-ben 1638 lakosa volt, akik hagyományosan mezőgazdasággal, halászattal foglalkoznak. Ezek mellett egyre inkább fejlődik a turizmus is. A településnek orvosi rendelője, postája, néhány élelmiszer- és vegyesboltja, húsboltja, virágüzlete és fodrász szalonja van.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
558 626 797 982 1221 1482 1594 2061 2281 2305 2251 2405 1829 2245 1731 1638

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Lőrinc vértanú tiszteletére szentelt plébániatemploma a 15. században épült, mai formáját a 18. század második felében történt átépítés után nyerte el. Harangtornyát 1892-ben építették, 26,35 méteres magasságával ma is uralja a település képét.
  • A Szent Pelegrin templomot a 14. században építették.
  • Kali védőszentjének ünnepét (augusztus 10.) minden évben ünnepi szentmisével és családi körben történő lakomával ünneplik.[2] Emellett a turisták és a helyi lakosság részére minden augusztusban megrendezik a „Halász-fesztivált”, amely nagy mulatsággal fejeződik be.
  • Kedvelt hely a „Braski dvuor”, ahol a helyiek hagyományosan összegyűlnek ünnepek és jeles napok alkalmával. Itt található a közösségi ház és az iskola épülete is.
  • Védett műemlék a Dražić család emeletes nyaralója, mely 1770-ben épült.[5] A magas fallal körülvett épület a kastélyépítészet és a kertépítészet harmonikus keveréke. Egy egyszerű kétszintes házból áll, a szokásos földszinti szobákkal, a földszinten a társasági élethez, az első emeleten pedig az alváshoz szükséges helyiségekkel. A ház bejárata előtti területet két kőoszlop szegélyezi. Az udvart, amelyet kőoszlopok sora alkot és pergola díszít, sétány választja el a ház körüli résztől.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]