Ostrovica (Lišane Ostrovičke)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ostrovica
Ostrovica bejárata.
Ostrovica bejárata.
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZára
KözségLišane Ostrovičke
Jogállás falu
Irányítószám 23420
Körzethívószám (+385) 023
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság178 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ostrovica (Horvátország)
Ostrovica
Ostrovica
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 57′ 30″, k. h. 15° 47′ 45″Koordináták: é. sz. 43° 57′ 30″, k. h. 15° 47′ 45″
A Wikimédia Commons tartalmaz Ostrovica témájú médiaállományokat.

Ostrovica falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Lišane Ostrovičke községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zárától légvonalban 48, közúton 58 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 7 km-re délkeletre, Dalmácia északi részén, Ravni kotari tájegység keleti szélén, a Benkovac-Skradin főút és a Zára-Knin vasútvonal mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu a középkorban a felette magasodó, az először 1198-ban említett Osztrovica várának uradalmához tartozott. Osztrovica a Bribiri grófok egyik vára volt, amelyet 1347-ben I. Lajos magyar király Zrin várával cserélt el.[1] Osztrovica ezután királyi vár volt, a Bribiri grófok pedig új birtokuk neve után felvették a Zrínyi nevet és a későbbiekben a történelmi Magyarország egyik legjelentősebb családja lettek. A 14. század végén és a 15. század elején Osztrovica a közeli Skradinnal együtt a bosnyák Hrvatin nemzetségből származó Hervoja testvérének Vuk Vukčić Hrvatinićnek a birtoka volt. Vuk a bátyjával együtt 1390-ben Nápolyi László magyar ellenkirály horvátországi és dalmáciai bánja lett. Halála után birtokait felesége Anka és lányai Katarina és Jelena örökölték. Katarina 1405-ben a bosnyák főúr Sandalj Hranić felesége lett és hozományként magával vitte Oszrtrovica várát is, melynek birtokában 1407-ben Nápolyi László megerősítette. Birtokosai 1411-ben ötezer aranydukátért eladták a Velencei Köztársaságnak. A várat Klissza után a legerősebb várként tartották számon Dalmáciában. Jelentősége különösen azután nőtt meg, hogy 1522-ben Knin elesett. 1523-ban Osztrovicát is ostrom alá vette a török. A várat Karlovics János horvát bán védte, míg az ostromlók vezére Gázi Huszrev boszniai szandzsákbég volt. A Zára legfőbb védőbástyájának tartott vár eleste után egészen Vránáig nem maradt komolyabb erősség a török megállítására. A vár a 17. században a velencei-török háborúkban teljesen megsemmisült. A vár pusztulásával a falu is egyre veszített jelentőségéből, 1735-től a lišanei plébániához csatolták.[2] 1797-ig a Velencei Köztársaság része volt. Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot a campo formiói béke értelmében osztrák csapatok szállták meg. 1806-ban a pozsonyi béke alapján a Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 145, 1910-ben 184 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1941-ben a szomszédos településekkel együtt Olaszország fennhatósága alá került. Az 1943. szeptemberi olasz kapituláció, majd a német megszállás után újra Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 91 százaléka szerb, 8 százaléka horvát nemzetiségű volt. 1991 szeptemberében a település szerb igazgatás alá került és a Krajinai Szerb Köztársaság része lett. 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a horvát hadsereg. Szerb lakossága elmenekült. A falunak 2011-ben 86 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
145 394 170 170 173 184 195 247 259 280 319 297 299 250 60 86

Nevezetességei[szerkesztés]

Osztrovica várának romja a falutól északra emelkedő „Gradina” nevű várhegyen található. A várat valószínűleg a Zrínyiek ősei a Bribiri grófok építették a 12. század végén. 1347-ben Nagy Lajos király Zrin várával cserélte el, attól fogva királyi vár volt. 1523-ban a török ostrommal foglalta el. A 17. században a velencei–török háborúkban teljesen megsemmisült. A várba ma közvetlen út nem vezet, így azt csak hegymászással lehet megközelíteni. A vár a maradványok alapján ovális alaprajzú lehetett és valószínűleg három részből állt. A nyugati részen volt az alsóvár, ahol egy ciszterna is található. A vár középső része a központi sziklatömb keleti oldalán volt. Ebből mára egy négyszög alaprajzú sziklába vágott helyiség alapjai, valamint egy árok nyoma figyelhető meg. A vár kapuja északon lehetett, ennek sziklába vágott nyomai ma is láthatók. Más falmaradványnak ma már nyomát sem látni.

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Commons:Category:Ostrovica (Croatia)
A Wikimédia Commons tartalmaz Ostrovica (Lišane Ostrovičke) témájú médiaállományokat.