Kakma
| Kakma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Község | Polača |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 23423 |
| Körzethívószám | (+385) 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 177 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 27 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 00′, k. h. 15° 30′Koordináták: é. sz. 44° 00′, k. h. 15° 30′ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kakma falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Polačához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Zárától légvonalban 25, közúton 30 km-re délkeletre, Dalmácia északi részén, községközpontjától 4 km-re délnyugatra Ravni kotar középső részén, a Zágráb – Split autópálya közelében, a Biograd na Morut az autópályával összekötő 503-as főút mentén két városi rangú település, Biograd na Moru és Benkovac között fekszik. A tengertől való távolsága légvonalban 5, közúton 7 km.
Története[szerkesztés]
A török 1528-ban foglalta el ezt a területet ahova velük együtt pravoszláv vlach lakosság érkezett. 1685-ben szabadult fel végleg uralma alól, amikor a közeli Vrána igazgatása alá került. 1797-ig a Velencei Köztársaság része volt. Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot és a campo formiói béke értelmében osztrák csapatok szállták meg. 1806-ban a pozsonyi béke alapján az Első Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 56, 1910-ben 106 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1941-ben a szomszédos településekkel együtt Olaszország fennhatósága alá került. Az 1943. szeptemberi olasz kapituláció után visszatért Horvátországhoz. 1991-től többségben szerb lakói csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz és tevékenyen részt vettek annak harcaiban. A Vihar hadművelet idején 1995 augusztusában Kakma teljes szerb lakossága elmenekült és közülük sokan később sem tértek vissza. A településnek 2011-ben 213 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással és újabban turizmussal foglalkoztak. A Biogradhoz való közelsége és jó közlekedése miatt a településen az utóbbi időben fellendült az ingatlanforgalom és egyre több nyaraló épül.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 56 | 0 | 62 | 61 | 65 | 106 | 127 | 79 | 189 | 225 | 323 | 332 | 357 | 341 | 168 | 213 |
Híres emberek[szerkesztés]
Itt született 1947. augusztus 9-én Slobodan Uzelac szerb nemzetiségű horvát politikus, aki 2008 és 2011 között a regionális fejlesztésekért, újjáépítésért és visszatelepítésekért felelős miniszterelnök-helyettes volt Ivo Sanader és Jadranka Kosor kormányában.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
További információk[szerkesztés]
- Polača község hivatalos oldala (horvátul)
- A Novosti cikke Kakmáról (horvátul)
