Kakma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kakma
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZára
KözségPolača
Jogállás falu
Irányítószám 23423
Körzethívószám (+385) 023
Népesség
Teljes népesség213 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság27 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kakma (Horvátország)
Kakma
Kakma
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 59′ 40″, k. h. 15° 29′ 20″Koordináták: é. sz. 43° 59′ 40″, k. h. 15° 29′ 20″

Kakma falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Polačához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zárától légvonalban 25, közúton 30 km-re délkeletre, Dalmácia északi részén, községközpontjától 4 km-re délnyugatra Ravni kotar középső részén, a Zágráb – Split autópálya közelében, a Biograd na Morut az autópályával összekötő 503-as főút mentén két városi rangú település, Biograd na Moru és Benkovac között fekszik. A tengertől való távolsága légvonalban 5, közúton 7 km.

Története[szerkesztés]

A török 1528-ban foglalta el ezt a területet ahova velük együtt pravoszláv vlach lakosság érkezett. 1685-ben szabadult fel végleg uralma alól, amikor a közeli Vrána igazgatása alá került. 1797-ig a Velencei Köztársaság része volt. Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot és a campo formiói béke értelmében osztrák csapatok szállták meg. 1806-ban a pozsonyi béke alapján a Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 56, 1910-ben 106 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1941-ben a szomszédos településekkel együtt Olaszország fennhatósága alá került. Az 1943. szeptemberi olasz kapituláció után visszatért Horvátországhoz. 1991-től többségben szerb lakói csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz és tevékenyen részt vettek annak harcaiban. A Vihar hadművelet idején 1995 augusztusában Kakma teljes szerb lakossága elmenekült és közülük sokan később sem tértek vissza. A településnek 2011-ben 213 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással és újabban turizmussal foglalkoztak. A Biogradhoz való közelsége és jó közlekedése miatt a településen az utóbbi időben fellendült az ingatlanforgalom és egyre több nyaraló épül.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
56 0 62 61 65 106 127 79 189 225 323 332 357 341 168 213

Híres emberek[szerkesztés]

Itt született 1947. augusztus 9-én Slobodan Uzelac szerb nemzetiségű horvát politikus, aki 2008 és 2011 között a regionális fejlesztésekért, újjáépítésért és visszatelepítésekért felelős miniszterelnökhelyettes volt Ivo Sanader és Jadranka Kosor kormányában.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]