Veli Rat
| Veli Rat | |
 | |
| A veli rati világítótorony | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Község | Sali |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 23 287 |
| Körzethívószám | (+385) 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 91 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 4 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 08′ 30″, k. h. 14° 51′ 05″44.141670°N 14.851370°EKoordináták: é. sz. 44° 08′ 30″, k. h. 14° 51′ 05″44.141670°N 14.851370°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Veli Rat témájú médiaállományokat. | |
Veli Rat (olaszul: Punte Bianche) falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Salihoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Zárától légvonalban 30 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 34 km-re, közúton 42 km-re északnyugatra a Dugi-sziget északnyugati részén, a Čuna-öbölben, Verunić-csal szemben fekszik. A Čuna-öblöt egy keskeny csatorna köti össze a jóval nagyobb Pantera-öböllel. Veli Rat a sziget legnyugatibb települése. A falu alatti part fürdőzésre nem igazán alkalmas, nyugati végén vitorláskikötő található.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a római korban is lakott volt. A mai települést 1327-ben említik először. Ekkor már állt Szent Antal tiszteletére szentelt temploma, melyet később átépítettek. A falu területe a sziget többi részéhez hasonlóan Zárához tartozott, majd 1409-től a várossal együtt a Velencei Köztársaság része lett. A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. Dugi otok 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt a Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 263, 1910-ben 337 lakosa volt. Az első világháborút követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Az 1970-es évektől a több munkalehetőség miatt sok fiatal költözött a nagyobb városokba és vándorolt ki az Egyesült Államokba és Ausztráliába is. A falunak 2011-ben 60 lakosa volt, akik hagyományosan mezőgazdasággal, halászattal és újabban egyre inkább turizmussal foglalkoznak. A faluban posta, bolt, kemping, modern kikötő, utazási iroda működik, a bolt mellett pedig egy pizzéria is található.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 263 | 533 | 230 | 320 | 315 | 337 | 452 | 300 | 286 | 282 | 245 | 239 | 167 | 140 | 83 | 60 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt plébániatemploma a 14. század első felében épült, 1327-ben már állt. Később átépítették.
- A település gyöngyszeme a tőle 3 km-re északnyugatra található Punta Bjanka világítótorony. A Punta Bjanka a legnagyobb világítótorony az Adrián, magassága 42 méter, hatósugara 22 tengeri mérföld, mintegy 40 km. Feltűnőségét még fokozza sárga festése, amelyet a szájhagyomány szerint százezer tojással színeztek sárgára. A világítótorony épületében kiadó szállások találhatók. A világítótorony két oldalán aprókavicsos, strandolásra alkalmas rövidebb szakaszokat találunk és büfé is található itt.
- A világítótorony udvarán egy másik szakrális építmény, a Szent Miklós kápolna, amelyet a tengerészek védőszentjének tiszteletére szenteltek.A kápolnában fennmaradt egy 1869-ből származó római misekönyv. Ma főként romantikus esküvőket rendeznek benne.
- A falutól délkeletre található a Sakarun-öböl, melynek homokos strandja az egyik legszebb és legkedveltebb az Adrián. Kavicsos és aprókavicsos strand található a Podgarba-öbölben is.
Híres emberek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Itt született 1919. december 8-án Marijan Oblak zárai érsek.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Sali község hivatalos oldala (horvátul)
- Dugi otok turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Zára turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A zárai érsekség honlapja (horvátul)
- Veli Rat turistainformációk (magyarul)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2015. január 28..
