Dračevac Ninski
| Dračevac Ninski | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Község | Poličnik |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Davor Lončar |
| Irányítószám | 23241 |
| Körzethívószám | (+385) 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 291 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 50 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 11′ 53″, k. h. 15° 18′ 45″44.198125°N 15.312616°EKoordináták: é. sz. 44° 11′ 53″, k. h. 15° 18′ 45″44.198125°N 15.312616°E | |
 | |
Dračevac Ninski falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Poličnikhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Zára központjától légvonalban 11 km-re, közúton 13 km-re északkeletre, községközpontjától 6 km-re északnyugatra, Dalmácia északi részén, Ravni kotar közepén fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést 1327-ben említik először a zárai Szent Krševan bencés kolostor levéltárában őrzött egyik dokumentumban.[2] A többi ravni kotari faluhoz hasonlóan története során többször rombolták le és építették újjá. Területén egykor több falu is állt, ezek közül Mahurci, Škrile, Brda, Komorce és Miljašić neve ismert a korabeli forrásokból. Mahurci, Škrile, Brda és Komorce a török háborúk pusztítása után már nem épült újjá, míg Miljašić a 19. század elejéig maradt fenn. Területe a 14. század végétől velencei uralom alatt állt. 1581-ben Poličnik várának elestével török uralom alá került, majd 1669-ben a kandiai háborút lezáró békével került vissza a Velencei Köztársasághoz. E viharos időszak tanúja a temetőben álló Szent Márton templom, amelyet 1550-ben említenek először, de két kis 12. századi ablaka bizonyítja, hogy ennél sokkal régebben épült.[2] Dračevacon egykor egy toronyhoz hasonló villa állt, amelyet 1764-ben a De Nassis család épített és a nép a „Kulina” nevet adta neki. Az ezt igazoló kőbe vésett latin nyelvű feliratot ma Mile Knežević őrzi.[2] Plébániáját egy a római De Propaganda Fide levéltárban őrzött földrajzi leírásban említik először, melynek térképén a nini püspökség plébániái mellett a lakosság száma is szerepel. Eszerint 1692-ben Dračevacnak 129 lakosa volt.[2] Plébániájának anyakönyveit 1785 óta vezetik. 1883-ig önálló plébánosa is volt, majd káplán látta el egyházi szolgálatát. 1979-ben az új plébániaház felépítésével újra önálló plébániája lett. A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt az Első Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. 1857-ben 153, 1910-ben 218 lakosa volt. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Lakói főként mezőgazdaságból és állattartásból éltek. A településnek 2011-ben 280 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 153 | 152 | 144 | 166 | 172 | 218 | 360 | 252 | 370 | 381 | 444 | 412 | 361 | 386 | 319 | 280 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Márton tiszteletére szentelt templom[5] a falu régi plébániatemploma a 12. században épült. Ezt igazolja a déli falban máig fennmaradt két kisméretű középkori ablaka. A templom hosszúsága 13 méter, ebből a hajó 10 méter, az oltár mögötti sekrestye 3 méter. Szélessége 6 méter, magassága 5 méter. Eredetileg félköríves apszisa volt, melyet a későbbi átépítéskor lebontottak. A homlokzat feletti harangépítményben két harang látható. Erre emlékeztető glagolita betűs kőtáblát helyeztek el rajta. Oltárának képén (olaj, vászon) két fából faragott oszlop között Szent Márton látható, a kép a 19. század végén készült, de nem képvisel nagyobb művészeti értéket. Az oltár menzáját a zárai Szent Krševan kolostor templomából hozták ide. A templom felújítása 1993-ban fejeződött be a zárai műemlékvédelmi intézet felügyelete alatt, mely során a falak kivételével teljesen újjáépítették. Új tetőt, ablakokat, ajtókat kapott és teljesen újra vakolták.[2]
- Jézus Szíve tiszteletére szentelt mai plébániatemploma a település közepén a "Kod oraha" nevű helyen áll. A templom építése 1978-ban kezdődött és 1980-ban fejeződött be. Tervezője a zárai Tomislav Paleki építészmérnök volt. A harangtorony, a sekrestye és a belső festés 1987-ben lett készen. Főoltárának képe faberakásos intarziával készült Jézus szívét, Szent Pétert, Szent Pált, Keresztelő Szent Jánost és a Szent Családot ábrázolja. A templom belső déli falán glagolita feliratos tábla emlékeztet a templom 1989-ben Marijan Oblak zárai érsek által történt felszentelésére.[2]
Források
[szerkesztés]- Poličnik község hivatalos oldala (horvátul)
- A zárai érsekség honlapja (horvátul)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- 1 2 3 4 5 6 Zupe.zadarskanadbiskupija.hr:Dračevac Ninski (A település története és egyházi emlékei) Archiválva 2015. július 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ Archivált másolat. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 28.)
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1192.
