Dračevac Ninski

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dračevac Ninski
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZára
KözségPoličnik
Jogállás falu
Polgármester Davor Lončar
Irányítószám 23241
Körzethívószám (+385) 023
Népesség
Teljes népesség280 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság50 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dračevac Ninski (Horvátország)
Dračevac Ninski
Dračevac Ninski
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 11′ 45″, k. h. 15° 18′ 45″Koordináták: é. sz. 44° 11′ 45″, k. h. 15° 18′ 45″

Dračevac Ninski falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Poličnikhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zára központjától légvonalban 11 km-re, közúton 13 km-re északkeletre, községközpontjától 6 km-re északnyugatra, Dalmácia északi részén, Ravni kotar közepén fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1327-ben említik először a zárai Szent Krševan bencés kolostor levéltárában őrzött egyik dokumentumban.[2] A többi ravni kotari faluhoz hasonlóan története során többször rombolták le és építették újjá. Területén egykor több falu is állt, ezek közül Mahurci, Škrile, Brda, Komorce és Miljašić neve ismert a korabeli forrásokból. Mahurci, Škrile, Brda és Komorce a török háborúk pusztítása után már nem épült újjá, míg Miljašić a 19. század elejéig maradt fenn. Területe a 14. század végétől velencei uralom alatt állt. 1581-ben Poličnik várának elestével török uralom alá került, majd 1669-ben a kandiai háborút lezáró békével került vissza a Velencei Köztársasághoz. E viharos időszak tanúja a temetőben álló Szent Márton templom, amelyet 1550-ben említenek először, de két kis 12. századi ablaka bizonyítja, hogy ennél sokkal régebben épült.[2] Dračevacon egykor egy toronyhoz hasonló villa állt, amelyet 1764-ben a De Nassis család épített és a nép a „Kulina” nevet adta neki. Az ezt igazoló kőbe vésett latin nyelvű feliratot ma Mile Knežević őrzi.[2] Plébániáját egy a római De Propaganda Fide levéltárban őrzött földrajzi leírásban említik először, melynek térképén a nini püspökség plébániái mellett a lakosság száma is szerepel. Eszerint 1692-ben Dračevacnak 129 lakosa volt.[2] Plébániájának anyakönyveit 1785 óta vezetik. 1883-ig önálló plébánosa is volt, majd káplán látta el egyházi szolgálatát. 1979-ben az új plébániaház felépítésével újra önálló plébániája lett. A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt a Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. 1857-ben 153, 1910-ben 218 lakosa volt. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Lakói főként mezőgazdaságból és állattartásból éltek. A településnek 2011-ben 280 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
153 152 144 166 172 218 360 252 370 381 444 412 361 386 319 280

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Márton tiszteletére szentelt templom a falu régi plébániatemploma a 12. században épült. Ezt igazolja a déli falban máig fennmaradt két kisméretű középkori ablaka. A templom hosszúsága 13 méter, ebből a hajó 10 méter, az oltár mögötti sekrestye 3 méter. Szélessége 6 méter, magassága 5 méter. Eredetileg félköríves apszisa volt, melyet a későbbi átépítéskor lebontottak. A homlokzat feletti harangépítményben két harang látható. Erre emlékeztető glagolita betűs kőtáblát helyeztek el rajta. Oltárának képén (olaj, vászon) két fából faragott oszlop között Szent Márton látható, a kép a 19. század végén készült, de nem képvisel nagyobb művészeti értéket. Az oltár menzáját a zárai Szent Krševan kolostor templomából hozták ide. A templom felújítása 1993-ban fejeződött be a zárai műemlékvédelmi intézet felügyelete alatt, mely során a falak kivételével teljesen újjáépítették. Új tetőt, ablakokat, ajtókat kapott és teljesen újra vakolták.[2]
  • Jézus Szíve tiszteletére szentelt mai plébániatemploma a település közepén a "Kod oraha" nevű helyen áll. A templom építése 1978-ban kezdődött és 1980-ban fejeződött be. Tervezője a zárai Tomislav Paleki építészmérnök volt. A harangtorony, a sekrestye és a belső festés 1987-ben lett készen. Főoltárának képe faberakásos intarziával készült Jézus szívét, Szent Pétert, Szent Pált, Keresztelő Szent Jánost és a Szent Családot ábrázolja. A templom belső déli falán glagolita feliratos tábla emlékeztet a templom 1989-ben Marijan Oblak zárai érsek által történt felszentelésére.[2]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]