Mrljane

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mrljane
Mrljane látképe
Mrljane látképe
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZára
KözségPašman
Jogállás falu
Irányítószám 23 264
Körzethívószám (+385) 023
Népesség
Teljes népesség249 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság5 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mrljane (Horvátország)
Mrljane
Mrljane
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 58′ 00″, k. h. 15° 21′ 15″Koordináták: é. sz. 43° 58′ 00″, k. h. 15° 21′ 15″
A Wikimédia Commons tartalmaz Mrljane témájú médiaállományokat.

Mrljane (olaszul: Merliane) falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Pašmanhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zárától légvonalban 20 km-re délkeletre, községközpontjától 3 km-re északnyugatra, Pašman szigetének középső részén fekszik. A közeli dombokról nagyszerű kilátás nyílik a Pašmani-csatornára és környékére.

Története[szerkesztés]

A 199 méteres Semić nevű magaslat alatt már az ókorban is volt település. Területe a sziget többi részével együtt a 15. századtól a Velencei Köztársasághoz tartozott. A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt a Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 101, 1910-ben 224 lakosa volt. Az I. világháborút követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Az utóbbi évtizedekben egyre inkább a tengerparton terjeszkedik. A falunak 2011-ben 249 lakosa volt, akik hagyományosan mezőgazdasággal és halászattal, valamint újabban turizmussal foglalkoznak. Homokos strandjai főként a nyugalmat szeretőknek adnak alkalmat a pihenésre.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
101 0 119 118 111 224 261 286 395 368 316 264 202 311 224 249

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt temploma[4] valószínűleg a 18. század közepén épült. Az oromfalon lévő harangdúcon az 1762-es évszám szerepel. 1874-ben megújították. A templom 13 méter hosszú és 7,5 méter széles épület. A templom az 1950-es évekre teljesen tönkrement, ekkor a templomot mintegy 1 méterrel megemelték, a félköríves ablakokat befalaztak, és északra sekrestyével bővítették. A templomban egy barokk oltár található a névadó Szent Antal tiszteletére szentelve, oltárképe a „Páduai Szent Antal csodája” címet viseli (olaj, vászon, 244 x 140 cm, 17. század) és P-5714 számon külön védelem alatt áll. A festmény mestere nem ismert, de közel áll Francesco Minorella (1626-1657) padovai festő alkotásaihoz, és a szent egyik csodáját ábrázolja, melyben a fösvény szívéről prédikál.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]