Krneza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Krneza
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZára
KözségRažanac
Jogállás falu
Irányítószám 23248
Körzethívószám (+385) 023
Népesség
Teljes népesség177 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség21 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság22 m
Terület8,5 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Krneza (Horvátország)
Krneza
Krneza
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 14′ 30″, k. h. 15° 18′ 45″Koordináták: é. sz. 44° 14′ 30″, k. h. 15° 18′ 45″

Krneza falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Ražanachoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zára központjától légvonalban 15 km-re, közúton 17 km-re északkeletre, községközpontjától 5 km-re délnyugatra, a Ljubači-öböltől 1 km-re délkeletre, Dalmácia északi részén Ljubački Stanovi és Radovin között fekszik. Településrészei Čolaci, Mataci és Zekanovići az itt élő családokról kapták a nevüket.

Története[szerkesztés]

Területe valószínűleg már az ókorban lakott volt, erről tanúskodik a "Zidine" nevű dűlőben található három kisméretű halomsír. A falu helyén egyes források szerint már a 8. században horvát település volt. A középkori Krneza ("Cernese") a mai Havas Boldogasszony templom körül, a "Glavica" nevű magaslaton feküdt, melynek régészeti feltárása még várat magára. A 16. században a török támadások hatására régi lakossága elmenekült. Mai lakóinak (a Matak, Zekanović, Čolak, Katić, Lazanj, Kalac, Jelinić és Miočić családok) ősei a török-velencei háborúk után a 17. és a 18. század fordulóján a falu közepén talált kút körül telepedtek le. A hagyomány szerint a Déli-Velebit területén található Ljubotića nevű hegyi településről érkeztek. A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt a Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. 1880-ban 69, 1910-ben 179 lakosa volt. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1993-tól az újraalapított Ražanac községhez tartozik. 2011-ben 177 lakosa volt. Lakói hagyományosan mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 69 131 136 179 0 0 234 255 273 298 211 229 196 177

Nevezetességei[szerkesztés]

Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt temploma egyszerű, négyszög alaprajzú épület, négyszögletes apszissal. A Krneza, Ljubački Stanovi és Ljubač között fekvő mezőn található. Homlokzata felett kétnyílású harangépítmény áll, melyben egy harang látható. A templom körül található a falu temetője. A Szent András templom mellett a ražanaci plébánia legrégibb temploma. A templom legrégibb részei a 911. századból származnak. Kőből faragott oltár feletti oltárképén a Havas Boldogasszony ábrázolása látható.[4]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]