Kukljica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kukljica
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZára
KözségKukljica
Jogállás falu
Polgármester Marin Boško
Irányítószám 23 271
Körzethívószám (+385) 023
Népesség
Teljes népesség714 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság0 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kukljica (Horvátország)
Kukljica
Kukljica
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 02′ 00″, k. h. 15° 14′ 50″Koordináták: é. sz. 44° 02′ 00″, k. h. 15° 14′ 50″
Kukljica weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kukljica témájú médiaállományokat.

Kukljica (olaszul: Cuclizza) falu és község Horvátországban Zára megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Zárától légvonalban 10 km-re délre, a prekoi kompkikötőtől 7 km-re délkeletre, a vele szemben a Zárai-csatorna túloldalán elhelyezkedő Sukošantól 5 km-re, Ugljan szigetének délkeleti végén, az északkeleti parton fekszik. A szomszédos Pašman-szigettől a Ždrelac-szoros választja el, amelyen az azonos nevű híd ível át. Kukljica községhez magán a településen kívül négy kisebb sziget Bisage, Golac, Mišnjak és Karantunić is hozzá tartozik. Tengerpartját a sziget többi részéhez hasonlóan számos öböl tagolja, melyek az Otrić, Kostanj, Gnjojišća, Kukljica, Ždrelašćica, Kunčabok, Vela és Mala Sabuša, Jelenica, Baćina draga, Maževica és Mala Lamjana neveket viselik. A Gnjojišća és Kukljica-öblök közötti Zaglav-fokon levő magaslaton egy Zelena punta nevű turistatelep is található. A magaslatok közül említésre méltók a Straža (152 m), a Veli vrh (123 m) és a Strženjak (109 m). Növényzete főként sűrű fenyőerdőből, ciprusokból, macciából, fügéből, szőlő- és olajfa ültetvényekből tevődik össze.

Története[szerkesztés]

Templomtorony

Kukljica első írásos említése a Tadija Smičiklas által közzétett "Codex diplomaticus" nevű okiratból 1106-ból származik, melyben egy itteni olajfaerdőnek a zárai Szent Krševan kolostornak történő adományozását említik. Neve a horvát „kukalj” (magas, dombos terület) kifejezésből származik. Zára városához tartozott, zárai nemes családok birtoka volt. Plébániáját 1405-ben említik először. Ugljan szigetével együtt a település a 15. századtól velencei uralom alatt állt. A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt a Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 688, 1910-ben 1345 lakosa volt. Az I. világháborút követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Az 1970-es évektől a több munkalehetőség miatt több fiatal költözött a nagyobb városokba és vándorolt ki az Egyesült Államokban és Ausztráliában is. A falunak 2011-ben 714 lakosa volt, akik hagyományosan mezőgazdasággal, halászattal foglalkoznak. Ezek mellett egyre inkább fejlődik a turizmus is.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
688 780 839 1.078 1.310 1.345 1.537 1.457 1.563 1.612 1.473 1.375 716 868 650 714

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Kostanj-öböl délkeleti részén található Szent Jeromos templom a 13. században nyerte el mai formáját.
  • Szent Pál tiszteletére szentelt barokk plébániatemploma a korábbi, 1385-ben épített középkori templom alapjain épült. Az építés megkezdéséről a kapuzat feletti glagolita feliratos 1666-ból való tábla tudósít, befejezéséről a templomban található 1674-es, a templom felszenteléséről szóló felirat ad hírt. Különálló harangtornya 1741-ben épült, 25 méter magas. A templomban öt, nagy méretű oltár található.
  • A Havas boldogasszony tiszteletére szentelt fogadalmi temploma a 17. században épült.
  • Vele nagyjából egy időben egy régebbi templom alapjain építették a Zdrelašćica-öbölben található hasonló Szent Pál templomot. A templom védett kultúrtörténeti emlék. Eredeti reneszánsz oltárképét a zárai egyházművészeti múzeumba szállították, az oltáron ma ennek a másolata látható.
  • A helyiek 1514-óta minden évben augusztus 5-én megülik a Havas Boldogasszony ünnepét. Az ünnephez egy hajókkal és evezős csónakokkal történő tengeri felvonulás is tartozik a Boldogasszony szobrával.
  • A világi építészeti emlékek közül romos állapotban maradt fenn a Nassi család 1623-ban épített nyári kastélya, valamint az Ortulanov dvorban egy ismeretlen épület maradványai. Régi kőházai a hagyományos dalmát építészet szép példái. Az egymáshoz épített lakóházak kis négyszög alakú teret fognak közre, melyet a házcsoporttal együtt dvornak neveznek. A legjobb állapotban fennmaradt ilyen tömbök Bačin dvor, Benin dvor, Jojin dvor, Lisičin dvor, Lonin dvor és Martinov dvor.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Kukljica című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Commons:Category:Kukljica
A Wikimédia Commons tartalmaz Kukljica témájú médiaállományokat.