Perušić Benkovački

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Perušić Benkovački
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZára
KözségBenkovac
Jogállásfalu
Irányítószám23420
Körzethívószám(+385) 023
Népesség
Teljes népesség102 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság196 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 00′ 27″, k. h. 15° 38′ 13″Koordináták: é. sz. 44° 00′ 27″, k. h. 15° 38′ 13″
SablonWikidataSegítség

Perušić Benkovački falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Benkovachoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zárától légvonalban 35, közúton 49 km-re délkeletre, községközpontjától 3 km-re délkeletre Dalmácia északi részén, Ravni kotar területén fekszik. Két részre, Gornji és Donji Perušićra oszlik. Gornji Perušić a Benkovac felé vezető aszfaltos út két oldalán található. A falu alatt délnyugatra szőlők, szántóföldek és legelők terülnek el, míg felette északkeletre magasabban fekvő sziklás terület található lakóházakkal. Három közkútja van Peruškovac, Pilipovac és Blainovac.

Története[szerkesztés]

Perušić a település feletti domináns magaslaton épített várról, az pedig egykori birtokosáról a Perušić nemzetségről kapta a nevét. A neves horvát történész Vjekoslav Klaić szerint a várat valószínűleg Fráter György sógorának Perusics Gáspárnak az őse építtette a 14. vagy a 15. században amikor ez a térség a Magyar Királyság és a Velencei Köztársaság határvidéke volt. A török terjeszkedés idején a végvári rendszer része volt. A vár 1527-ben a mohácsi csata után került török kézre és 1683-ig megszállás alatt volt.[2] A török kiűzése után előbb szerbek költöztek be, majd nem sokkal ezután a bruškai Zrilić családnak engedték át. A második világháború idején az usztasák egyik fő támaszpontja volt ezért a háború végén bosszúból a partizánok földig rombolták. A falu már a középkorban is létezett. Szent György tiszteletére szentelt régi templomát a 12. vagy a 13. században építették. Ez a templom még ma is áll a plébániaház mellett. Perušić plébániáját és Szűz Mária tiszteletére szentelt templomát 1449-ben említik először. A kis középkori plébániából a 16–17. századra e vidék egyik legjelentősebb plébániája lett, amelyhez több mint harminc falu tartozott.[3] A templom átvészelte a török uralmat is, utána a visszatérő lakosság megújította. A török kiűzése után a falu 1797-ig a Velencei Köztársaság része volt. Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot és a campo formiói béke értelmében osztrák csapatok szállták meg. 1806-ban a pozsonyi béke alapján az Első Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 167, 1910-ben 454 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1941-ben a szomszédos településekkel együtt Olaszország fennhatósága alá került. Az 1943. szeptemberi olasz kapituláció után visszatért Horvátországhoz, majd újra Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 73 százaléka horvát, 27 százaléka szerb nemzetiségű volt. 1991 folyamán szerb lakói csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz és a település szerb igazgatás alá került. Plébániatemplomát, amely még a török időket is átvészelte, a szerbek földig rombolták.[3] 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a horvát hadsereg. Szerb lakói elmenekültek, és azóta is csak nagyon kevesen tértek vissza. A településnek 2011-ben 153 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
167 205 265 252 285 454 389 445 610 635 722 678 621 595 297 153

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent György tiszteletére szentelt középkori temploma a mai plébániatemplommal átellenben a falut átszelő út túloldalán áll. Perušić első, legrégibb plébániatemplom a 12. vagy a 13. században épült. 1806-ban megújították. A két világháború között jelentős átalakításon esett át, mely során új bejáratot építettek hozzá. A délszláv háború során kifosztották, berendezése megsemmisült.[3] A nemrég történt megújítás során visszaállították eredeti állapotába. A munkálatokat régészeti feltárás előzte meg. A templom boltozott, bejárata felett pengefalú harangtorony áll. Belső falait szépen kidolgozott boltívek és lizénák tagolják.[6]
  • A Szent György templom falára támaszkodva építették a régi plébániaházat, amely ma már más funkciót lát el, mivel helyette időközben új plébánia épült. A régi plébániát 1729-ben építették valószínűleg a középkori plébánia helyére, melyet a Szent György templommal egy időben építettek.
  • Perušić vára,[7] illetve ami megmaradt belőle a falu belterületének keleti szélén egy magaslaton található. Első említése a falu plébániatemplomával együtt 1449-ben történt. Ez alapján építését a 14.-15. századra teszik. Egészen 1944-ig megőrizte eredeti formáját, amikor a partizánok lerombolták. Ma csak a főfalak maradványai látszanak. A vár négyszög alaprajzú volt, sarkain négyszögletes tornyokkal, míg a középső részen 18 méter magas hengeres torony állt. A falakon belül a délkeleti részen négyszögletes lakótorony maradványai is találhatók.[2]
  • A vár közelében a temetőben találhatók az egykori Nagyboldogasszony plébániatemplom maradványai.[8] A templom 1449-ben már állt. Eredetileg gótikus stílusban épült, 1684-ben átépítették, a 18. században megújították és hajóját meghosszabbították. Ekkor készült el a homlokzat a félköríves ablakokkal és a harangtoronnyal. Egyhajós épület volt négyszögletes apszissal, csúcsos boltívekkel. Barokk oltárának képét 1845-ben festették és Mária mennybevételét ábrázolta. Homlokzati domborműves címere a paradicsomi kertet ábrázolta a tiltott fával és a kígyóval. A fától balra „G”, jobbra „P” betű volt látható, melyek valószínűleg egykori urának Perusics Gáspárnak a kezdőbetűi.[9] A délszláv háború idején 1991-ben a szerbek robbantották fel. A templomból mindössze az egykori járólapok, a keresztelőmedence és szentély falának darabjai maradtak fenn.
  • A falu új Nagyboldogasszony plébániatemploma 2006-ban épült. Egyhajós épület kőből faragott oltárral és ambóval. Mellette áll a harangtorony benne két haranggal. A templomot 2006. december 10-én szentelte fel Ivan Prenđa zárai érsek.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]