Vlašići (Pag)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vlašići
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZára
KözségPag
Jogállás falu
Irányítószám 23 249
Körzethívószám (+385) 023
Népesség
Teljes népesség272 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság11 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vlašići (Horvátország)
Vlašići
Vlašići
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 19′ 30″, k. h. 15° 12′ 30″Koordináták: é. sz. 44° 19′ 30″, k. h. 15° 12′ 30″

Vlašići falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Paghoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Pagtól 19 km-re délkeletre, a sziget délkeleti végében, az azonos nevű öbölben fekszik. Területéhez két kis sziget (Veliki- és Mali Sikavac) is hozzá tartozik. A település régóta híres az itt bőségesen termő, fűszerként is használatos gyógynövényről a zsályáról.[2]

Története[szerkesztés]

A település már a horvát nemzeti királyok idejében is létezett. 1070-ben IV. Krešimir horvát király úgy határozott, hogy a falut a Pag-sziget maradék részével együtt a nini püspökség fennhatósága alá rendeli.[2] A neves horvát nyelvész Petar Skok a falu nevét a „vlach” szóból származtatja, amely a régi horvát állam idejében a latin nyelvű pásztorok közkeletű elnevezése volt. Régen a falu nevét „Varsich” alakban írták. Petar Runje ferences harmadrendi szerzetes és történész szerint a régmúltban két temploma is volt, melyeket Szent Jeromos és Keresztelő Szent János tiszteletére szenteltek. Közülük a Keresztelő Szent János templomot már 1229-ben említik. 1401-ben Lukács zárai érsek a pagi Petar Rokeić fiát Mirkót helyezte ide plébánosnak. Ebben az évben épült fel a falu mai Szent Jeromos plébániatemploma.[2] A templomban fennmaradt egy másik papjának Ivan Tešćićnek 1485-ből származó glagolita feliratos sírköve.[2] A falu sziget többi részével együtt a 15. századtól Velencei Köztársasághoz tartozott. A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. Pag szigete 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt a Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. 1857-ben 117, 1910-ben 207 lakosa volt. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Szent Jeromos kulturális és művészeti egyesületét 2010-ben alapították. A településen négyosztályos alapiskola is működik. 2011-ben 272 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
117 0 149 130 195 207 207 319 452 503 462 319 274 315 235 272

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Jeromos tiszteletére szentelt plébániatemplomát 1401-ben építették. Egyhajós épület, homlokzata előtt zömök harangtoronnyal, rajta mind a négy oldalon kettős ablakokkal. Sokáig látszottak annak a tűznek a nyomai, amelyben a bal oldali mellékoltár teljesen megsemmisült. A templom és a plébánia felújítására széles körű gyűjtést szerveztek, a világ minden részéről érkeztek adományok az innen elszármazottak részéről. Az új oltárt 1989. október 15-én szentelte fel Marijan Oblak zárai érsek. A templomot 1996-ban kívülről és belülről is teljesen megújították.[2] A plébániaház a templom közelében található.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]