Dinjiška

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dinjiška
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZára
KözségPag
Jogállás falu
Irányítószám 23 249
Körzethívószám (+385) 023
Népesség
Teljes népesség137 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság8 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dinjiška (Horvátország)
Dinjiška
Dinjiška
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 21′ 30″, k. h. 15° 11′ 15″Koordináták: é. sz. 44° 21′ 30″, k. h. 15° 11′ 15″

Dinjiška falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Paghoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Pagtól 14 km-re délkeletre, a sziget délkeleti részén, a Pagot Zárával összekötő 106-os számú út mentén, az azonos nevű öböl partján fekszik. Dinjiškához egyházilag hét kisebb település tartozik: Miškovići, Juričevići, Magaši, Šišini, Kukovići, Stara Vasa és Vrčići.[2] A közelében fekvő Velo Blato termékeny mezején megterem a gyümölcs és a szőlő is. A festői, szelíd és sekély Dinjiškai-öbölben több magányos strand található.

Története[szerkesztés]

Dinjiška nevét a neves horvát nyelvész Petar Skok a kicsinyítő képzős „gdinjica” (kis erdőcske) kifejezésből származtatja.[2] (A „gdinj” főnév önmagában is kis erdőt jelent.) A Pag-sziget ugyanis egykor erdős terület volt és nem olyan kopár mint manapság. Petar Runje ferences harmadrendi szerzetes és pap a Zára szigeteiről szóló munkájában néhány érdekes adatot közöl a dinjiškai plébániáról. Ezek között szerepel, hogy a falun kívül állt egy 14. századi kis templom, amely ma már romokban áll. Ez volt Dinjiška első plébániatemploma.[2] Később a pagi bencések itteni birtokán állt 1401 körül épített Szent Mór tiszteletére szentelt templom lett a falu plébániatemploma. E templom mellett kolostor is állt, amely a pagi Szent Péter bencés apátság alárendeltségébe tartozott. 1401-ben Lukács zárai érsek név szerint említi a már a 14. század közepén is említett Szent Kereszt templom Dominik nevű papját. 1426-ban felépült a település Szent Bertalan temploma is, építtetője a pagi Ruić család volt.[2] Közülük a Szent Mór templom máig fennmaradt és ma ez a falu plébániatemploma. A falu sziget többi részével együtt a 15. századtól Velencei Köztársasághoz tartozott. A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. Pag szigete 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt a Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. 1857-ben 107, 1910-ben 138 lakosa volt. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 2011-ben 137 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
107 127 67 108 150 138 138 303 281 186 161 137 156 181 144 137

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Mór tiszteletére szentelt plébániatemploma 1401 körül épült. A homlokzata feletti nyitott harangtoronyban két harang látható, alatta a bejárat felett kör alakú ablak. Közvetlenül a bejárat felett egy életnagyságú, fehér márványból faragott, szépen kidolgozott fiatal női fej van beépítve. Valószínűleg egy régi római épületről származik és görög, vagy római szobrászművész alkotása. A fej egy téglalap alakú posztamensen áll, melynek közepére a „C.D.S.M.” betűket vésték be. A négy betűt Mijo Sabljak 1952-ben a „Chiesa di Santo Mauro” (Szent Mór templom) felirat rövidítésként olvasta.[2] A dinijškaiak régóta a Rózsafüzér Királynőjének ünnepén tartják ünnepüket, amikor a településen nagy fesztivált rendeznek. Ekkor nem csak a helyiek, hanem a környező falvak lakossága is összegyűlik itt. 1966-ban Marijan Oblak segédpüspök új keresztutat szentelt fel a településen. A falu régi temetője a plébániatemplom körül volt. Az új temetőt 1975-ben szentelte fel Marijan Oblak akkor már zárai érsekként.[2]
  • Az öbölben egy a francia uralom idején épített, mára elpusztult sólepárló telep található.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]