Bilišane

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bilišane
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZára
KözségObrovac
Jogállás falu
Irányítószám 23450
Körzethívószám (+385) 023
Népesség
Teljes népesség176 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság289 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bilišane (Horvátország)
Bilišane
Bilišane
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 10′ 30″, k. h. 15° 45′ 45″Koordináták: é. sz. 44° 10′ 30″, k. h. 15° 45′ 45″

Bilišane falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Obrovachoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zárától légvonalban 42, közúton 59 km-re keletre, községközpontjától 10 km-re délkeletre, Dalmácia északi részén és a Bukovica tájegység északi részén fekszik. Két településrésze Bilišani Donji és Bilišani Gornji. Mindkét településrésznek önálló temploma van.

Története[szerkesztés]

Területe 1683-ban szabadult fel a török uralom alól, ezt követően pravoszláv lakosság telepedett itt le. A török kiűzése után 1797-ig a Velencei Köztársaság része volt. Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot és a Campo Formió-i béke értelmében osztrák csapatok szállták meg. 1806-ban a pozsonyi béke alapján a Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 884, 1910-ben 1332 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1941-ben a szomszédos településekkel együtt Olaszország fennhatósága alá került. Az 1943. szeptemberi olasz kapituláció, majd német megszállás után visszatért Horvátországhoz, majd újra Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 99 százaléka szerb nemzetiségű volt. 1991-től szerb lakói csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. A Vihar hadművelet idején 1995 augusztusában a horvát hadsereg visszafoglalta a települést. Szerb lakossága elmenekült és közülük legtöbben később sem tértek vissza. A településnek 2011-ben 176 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
884 952 956 1.045 1.249 1.332 1.009 1.315 1.064 1.127 1.146 1.008 928 857 29 176

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Bilišani Donji Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma 1734-ben épült. Négyszögletes alaprajzú, egyhajós épület, négyszögletes szentéllyel, dongaboltozattal, félköríves apszissal. A templomhajót a 18. században nyugati irányban jelentősen meghosszabbították. Homlokzata felett dalmát stílusú, pengefalú, kétnyílású harangtoronnyal. Mellette temető található.
  • Bilišani Gornji a Legszentebb Istenanya Születése tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma 1860-ban épült, felszentelése 1862-ben történt. Latin kereszt alaprajzú, egyhajós épület, a kereszt szárainak metszéspontjában kupolával, félköríves apszissal. Kis méretű harangtornya a homlokzat felett áll. Ablakai, ajtói, harangtornya is neogótikus stílusúak. A falak és a kupoladob íves árkádos díszítése neobizánci stílusú. Ikonosztázát 1864-ben készítették, de a délszláv háború során súlyos károkat szenvedett. A háborút követően a régi adatok felhasználásával restaurálták.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]