Dobra Voda (Benkovac)
| Dobra Voda | |
 | |
| A Szent Mihály templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Község | Benkovac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 23422 |
| Körzethívószám | (+385) 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 79 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 156 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 55′ 53″, k. h. 15° 38′ 56″43.931271°N 15.648770°EKoordináták: é. sz. 43° 55′ 53″, k. h. 15° 38′ 56″43.931271°N 15.648770°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dobra Voda témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dobra Voda falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Benkovachoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Zárától légvonalban 39, közúton 51 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 12, közúton 15 km-re délre Dalmácia északi részén, Ravni kotar területén, Vrána északkeleti szomszédságában, a Zágráb-Split autópálya közelében fekszik. A falutól északkeletre folyik a Dobra Voda-patak, melyet az azonos nevű forrás táplál és amelyről a falu is a nevét kapta. A falut tölgy- és gyertyánfákból álló erdők, bokros és füves területek övezik. A közelében található a Vránai-tó partvidéke természetvédelmi terület.
Története
[szerkesztés]Dobra Voda nagyon régi település. Az írásos források közül az azóta kihalt Šušnja falu határleírása említi először 1390-ben, de ennél valószínűleg sokkal régebbi. A kora középkori Dobra Voda Szent Jeromos templomának és temetőjének maradványai ma is láthatók a településtől északkeletre a Dobra Voda forrása közelében. A Vrána Természetvédelmi Park turistatérképén régészeti lelőhelyként van megjelölve. 1396-ban egy másik fennmaradt dokumentum már Dobra Voda határát írja le, amely akkor a skradini püspökséghez tartozott. 1402-ben az ostrovicai grófsághoz tartozott. A 14. és a 15. században a horvát Prklja nemzetségnek volt itt birtoka. 1409-től, miután Velence Dalmáciát megszerezte a Magyar Királyság és a Velencei Köztársaság határvidékén feküdt. Vrána igazgatása alá tartozott. 1479-ben a Keglević család birtoka volt. 1929-ben a falu területén 38 darab, 1471 és 1521 között veretett, a dózse képmását ábrázoló velencei ezüstpénzt találtak. A leletet a spliti régészeti múzeum vásárolta meg a megtalálójától, de mára nyoma veszett. A pénz feltehetőleg egy itt szolgált katona zsoldja volt és egy török betörés idején rejtették el. A feljegyzések szerint az első török rablótámadás 1506-ban érte a falut és a fosztogatások egészen a 17. század végéig hozzátartoztak az itteniek életéhez. 1527-ben a környező településekkel együtt elfoglalta a török. 1636-ban Dobra Vodának mintegy négyszáz katolikus lakosa volt. A török uralom 1683-ig tartott, amikor hosszú felszabadító harcok után a megszállókat elűzték. A folyamatos háborúskodások hatására azonban 1709-re a lakosság négy családra csökkent. 1797-ig a Velencei Köztársaság része volt. Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot és a campo formiói béke értelmében osztrák csapatok szállták meg. 1806-ban a pozsonyi béke alapján az Első Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 46, 1910-ben 85 lakosa volt. A III. osztrák-magyar katonai felmérés térképe a falut Babić néven jelzi, melyet az alapján kapott, hogy a legtöbb család ezt a vezetéknevet viselte a faluban. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1941-ben a szomszédos településekkel együtt Olaszország fennhatósága alá került. Az 1943. szeptemberi olasz kapituláció után visszatért Horvátországhoz, majd újra Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 98 százaléka horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború idején a horvát kézen maradt területek határára esett. A háború során megrongálódott iskolaépületet később helyreállították. A településnek 2011-ben 113 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 46 | 0 | 49 | 47 | 43 | 85 | 0 | 0 | 160 | 187 | 201 | 197 | 198 | 171 | 114 | 113 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Jeromos tiszteletére szentelt középkori templomának romjai a falutól 800 méterre északkeletre a Dobra Voda forrása közelében találhatók.
- Mihály arkangyal tiszteletére szentelt templomát 1988-ban kezdték építeni és 2003-ban fejezték be. Ivan Prenđa zárai érsek szentelte fel 2003. december 13-án. A templom egyhajós, harangtornyában két harang található. A falu temploma és hívei a radošinovci Szent Antal plébániához tartoznak. A délszláv háború után a Radošinovcira menő út mellett új temetőt létesítettek.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Dobra Voda (Benkovac) című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]Benkovački kraj kroz vjekove Benkovac, 1987. YU ISBN 8673770106
További információk
[szerkesztés]- Benkovac község hivatalos oldala (horvátul)
- Benkovac turisztikai egyesületének honlapja (horvátul)
- A zárai érsekség honlapja (horvátul)
- A Slobodna Dalmacija cikke a településről (horvátul)
