Islam Latinski
| Islam Latinski | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Község | Posedarje |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 23242 |
| Körzethívószám | (+385) 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 314 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 133 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 11′ 32″, k. h. 15° 26′ 26″Koordináták: é. sz. 44° 11′ 32″, k. h. 15° 26′ 26″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Islam Latinski falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Posedarjéhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Zára központjától légvonalban 18 km-re, közúton 21 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 6 km-re délnyugatra Dalmácia északi részén, az A1-es autópályától keletre fekszik.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint területe az őskor óta lakott. A középkorban területe Novigrad városához tartozott, amely előbb a Horvát Királyság, majd a Magyar Királyság része volt. A mai Islam Latinski és Grčki falvakat akkor még egyedülálló módon Učitelja Vasnak nevezték,[2] ami tanító falvát jelent. Mai Islam Latinski és Islam Grčki nevüket hitüket buzgón megvalló lakosságukról kapták. Ezt a vidéket a ciprusi-török háború idején 1571 és 1577 között szállta meg az Oszmán Birodalom. A török betörés során a falu megsemmisült, de 1577-ben a törökök újjáépítették és a „Sedislam” nevet kapta, ami azt jelenti, hogy a „hit védőpajzsa”.[2] (Az itteni plébániához tartozó szomszédos Rupalj és Grgurice megőrizte középkori nevét.) Az újjáépített faluban egy török erőd is épült, benne helyőrséggel. 1600-ban uszkókok ütöttek rajta a településen magukkal hurcolva sok nőt, gyereket és állatot. A török végül 1647-ig tartotta megszállva a települést, amikor a velenceiek támadása elől elmenekültek. Ezt megtudva a posedarjei várkapitány Juraj Posedarski gróf parancsot adott embereinek arra hogy ellenőrizzék, hogy a török valóban távozott-e, majd gyújtsák fel és rombolják le a falut és az erődöt.[2] Halála után a település ura a morlak vezér Stojan Janković lett, aki a harcokban tett szolgálaiért a velenceiektől megkapta a nini püspök korábbi islam grčki nyári kastélyát, mely a török uralom idején Tunić agáé volt és mind a mai napig róla Stojan Janković tornyának nevezik.[2] Islam Latinski plébániája nagyon régi, egykor az ősi ravni kotari Szent Miklós plébánia része volt. Anyakönyveit 1747 óta vezetik, de ennél már sokkal előbb, már 1702-ben önálló plébánia volt. Eredetileg a nini püspökség alárendeltségébe tartozott, majd ennek megszűnése után 1828-ban a zárai érsekség ražanaci esperességének irányítása alá került (2000-től a novigradi esperesség része).[2] A falunak 1857-ben 348, 1910-ben 268 lakosa volt. A délszláv háború idején 1991-ben elfoglalták a szerbek és horvát lakossága menekülni kényszerült. 1993 januárjában a „Maslenica” hadművelet során szabadította fel a horvát hadsereg. A plébánia hívei 2002. szeptember 24-én ünnepelték meg plébániájuk fennállásának 300. évfordulóját, az ünnepi szentmisét Ivan Prenđa zárai érsek celebrálta. Ebből az alkalomból jelent meg prof. Josip Brtan „Župa Islam Latinski” című, a plébánia történetét és hitéletét bemutató könyve.[2] A településnek 2011-ben 284 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, állattenyésztéssel és turizmussal foglalkoztak.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 348 | 325 | 221 | 200 | 228 | 268 | 572 | 602 | 477 | 561 | 641 | 653 | 606 | 688 | 436 | 284 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt plébániatemploma 1756-ban épült, 1950-ben megújították. A délszláv háború idején súlyosan megrongálódott és kiégett, megsemmisült minden liturgikus tárgy és miseruha. A háború után plébánosának és híveinek áldozatkészségéből teljesen újjáépítették, sekrestyéjét bővítették. Környezetét is szépen rendbetették, a hozzá vezető utat leaszfaltozták. 1996. augusztus 4-én szentelték fel újra. Oltárának régi retablóját három új szoborral díszítették, melyek Jézus szívét, Mária szívét és Szent Józsefet ábrázolják.[2] Ambója vasból készült. A retablótól balra a templom védőszentjének Szent Miklósnak a nagyméretű szobra látható. A hajóban fa talapzatokon Szent Péter és Pál apostolok szobrai találhatók. A kórust is bővítették és átalakították. A templom körül régen temető volt, mely helyett 1982-ben Zeleni hrasttól 1 km-re délre újat létesítettek.[2]
- A település ritka természeti kincse egy több mint 250 éves tölgyfa, a „Zeleni hrast” (zöld tölgy). Nevét arról kapta, hogy levelei télen is sokáig zöldek. Fontos történelmi szerepe volt, mivel szembetűnő határt jelölt az egykori nagybirtokok között. A hagyomány szerint már a velencei-török határt is egy, az e helyen álló fa jelölte a 16. században így könnyen elképzelhető, hogy ez már a harmadik, vagy negyedik generációs tölgyfa ezen a helyen az elmúlt évezred során. A fához több helyi legenda és hagyomány kapcsolódik. Az egyik szerint közelében egy másik kisebb tölgyfa is állt, melyet a második világháború idején az olasz megszállók kivágtak és fűtésre használtak. Ezt a fát is ki akarták vágni, de a helyiek azt mondták, hogy ez egy ördögi fa, melyet nem fog a puskagolyó. Az olasz katonák bele is lőttek a fába, de amikor látták, hogy a törzsön nincsen lyuk úgy gondolták, hogy a fa varázserővel rendelkezik és nem vágták ki. A fát később tudományosan is megvizsgálták és ez kimutatta, hogy a fa egy hibrid, de arról már eltértek a vélemények, hogy milyen fából keresztezték. Élőhelye és morfológiai tulajdonságai alapján újabban mégis megállapították, hogy egy csertölgy (Quercus cerris) és egy paratölgy (Quercus suber) keresztezéséből született. Ezt a véleményt támasztotta alá a DNS vizsgálat is. A fa lombjában nőtt két ágacskán felfedezett kétnemű virágok tudományos szempontból is nagy jelentőségűek és velük kapcsolatban még további kutatások várhatók.[5]
További információk[szerkesztés]
- Posedarje község hivatalos oldala (horvátul)
- Posedarje turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A zárai érsekség honlapja (horvátul)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c d e f g h Zupe.zadarskanadbiskupija.hr:Islam Latinski (A település története és egyházi emlékei) Archiválva 2015. július 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Natura-jadera.com:Zeleni hrast Archiválva 2015. április 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
