Paratölgy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Paratölgy
Paratölgyültetvény (Portugália, Alentejo)
Paratölgyültetvény (Portugália, Alentejo)
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Bükkfavirágúak (Fagales)
Család: Bükkfafélék (Fagaceae)
Nemzetség: Tölgy (Quercus)
Fajcsoport: Cerris
Faj: Q. suber
Tudományos név
Quercus suber
L.
Elterjedés
ElterjedésElterjedés
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Paratölgy témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Paratölgy témájú médiaállományokat és Paratölgy témájú kategóriát.

Hántolás után (Franciaország, Languedoc-Roussillon, Villelongue dels Monts
Levele és makkja
Paratölgy / Portugália

A paratölgy (Quercus suber) a bükkfafélék (Fagaceae) családjába, azon belül a tölgy (Quercus) nemzetségbe tartozó fa, a Mediterráneum egyik legfontosabb gazdasági növénye.

Előfordulása[szerkesztés]

A Mediterráneumban sokfelé termesztik – Európában főleg Spanyolországban, Portugáliában és Dél-Franciaországban. Parkokba, kertekbe díszfának ültetik végig az Atlanti-óceán partvidékén egészen Angliáig. Egyike az Észak-Afrikában is növő tölgy fajoknak. A legterjedelmesebb, a természeteshez közeli állapotú paraerdők Algériában nőnek, de előfordul Marokkóban is. Kínában a Jangce partvidékén találhatjuk ültetvényeit.

Jellemzése[szerkesztés]

Kedvező körülmények között mintegy 20 m magasra növő (de többnyire csak feleekkora), örökzöld fa. Koronája ágas-bogas, szabálytalan vagy lapított gömb alakú, a kérge szürke.

Hosszúkás, csaknem szív alakú, fényes sötétzöld levelei a lombhullató tölgyekéitől eltérően nem karéjosak, csak a szélük fűrészes. A fűrészfogak szúrós levéltövisben végződnek. A levelek középere hullámos, zegzugos.

Feltűnő porzós barkái tömegesen nyílnak, a termős virágok pedig 1–3 virágból álló kis csoportokban vannak.

Makkjai félig vagy hosszabban is kiállnak a kis, apró pikkelyű kupacsból.

Életmódja[szerkesztés]

Eredetileg elsősorban a dombvidéki erdőségekben nőtt. Kora tavasszal virágzik. Makkjai még a virágzás évében beérnek.

Főleg fiatal korában fagyérzékeny, ezért Közép-Európában és északabbra többnyire nem marad meg; a Kárpát-medence egyes nyugati-délnyugati részein, fagyvédett zugokban néhány példányát kerti díszként sikerült felnevelni. Budapesten a Vajdahunyad-várnál áll két példánya.

Felhasználása[szerkesztés]

Kérgét az ókorban halászhálókra kötötték úszónak, mentőövet készítettek belőle, és hajnövesztő szernek is tartották. A 18. század óta ez a parafa leggyakoribb nyersanyaga. A paratölgy finom és jó parát csak viszonylag fiatalon ad. Dél felé haladva ahogy egyre melegebb lesz, úgy javul a parafa minősége.

Források[szerkesztés]