Vrsi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vrsi
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZára
KözségVrsi
Jogállásfalu
PolgármesterSandra Vukić
Irányítószám23235
Körzethívószám(+385) 023
Népesség
Teljes népesség2045 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság53 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 15′ 45″, k. h. 15° 14′ 00″Koordináták: é. sz. 44° 15′ 45″, k. h. 15° 14′ 00″
Vrsi weboldala
SablonWikidataSegítség

Vrsi (olaszul: Verchè) falu és község Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Poljica tartozik még hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Zára központjától légvonalban 16 km-re, közúton 22 km-re északra, Nintől 5 km-re északkeletre, Dalmácia északi részén, a Pag-sziget felé, északnyugati irányba benyúló azonos nevű félszigeten fekszik. Nevét is a fekvése alapján kapta, amely a „vrh” (hegy) főnév többes számú alakjából (vrhovi vagy vrsi) származik és arra utal, hogy a tenger fölé emelkedő hegyes-dombos területre települt. Harminc kilométer hosszú szép és tagolt tengerpartja bővelkedik a természetes kis öblökben és strandokban. Vrsi területéhez még két sziget is tartozik, Mišjak és Zečevo. Vrsi a régi településközpont mellett még két lakott parti részből áll. Ezek Vrsi-Mulo és Vrsi-Zukve, mindkettő a Nini-öböl partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A település kedvező fekvésének és éghajlatának köszönhetően az ember már tízezer éve megtelepedett ezen a vidéken. Ezt számos, a régmúltból származó régészeti lelet bizonyítja. A településtől északkeletre illír vár maradványai találhatók, délnyugatra Jasenovánál pedig római település és villagazdaság romjai kerültek elő.[2] A horvátok ősei a 7. században érkeztek ide és az ókori maradványokon felépítették Jasenovo, Vrsi, Sveti Toma és Seline középkori településeket. Vrsi települést 1387-ben, majd 1488-ban említik írott forrásban.[3] A 14. század végétől velencei uralom alatt állt. A 16. és 17. század velencei-török háborúiban 1570-ben Jasenovo, Vrsi, Sv. Toma és Seline is elpusztult, de a török kiverése után közülük csak Vrsit építették újjá. Az egyházi anyakönyvek tanúsága szerint új lakóinak többsége Ravni kotar, Bukovica és Lika vidékéről települt ide.[2] Az első ismert népesség számlálás 1603-ban volt, ennek során Vrsinek 100 lakosa volt. Ezt követően a lakosság száma folyamatosan nőtt. A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt a Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. 1857-ben 440, 1910-ben 790 lakosa volt. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 2006 óta Vrsi önálló község, amelyhez a szomszédos Poljica is hozzá tartozik. 2011-ben 1627 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
440 414 547 559 623 790 960 985 1.381 1.471 1.479 1.422 1.249 1.633 1.508 1.627

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Szent Tamás templom a településtől 1 km-re keletre a Poljica felé vezető út mellett az az azonos nevű középkori településen (Sv. Toma) állt, amely valószínűleg róla kapta a nevét. Ma csak alapfalai láthatók. A templom a 13. században épült háromkaréjos alakban. Erről az 1961-ben végzett ásatások alkalmával bizonyosodtak meg. Teljes megújítása a közeljövőben várható.[3]
  • A Szent Jakab templom[6] a középkori Seline vagy Zloušane területén található. Az egyhajós épület a 11. század végén vagy a 12. század elején egy római villa alapjain épült. Körülötte számos középkori sírt tártak fel, mert itt egykor temető volt. Belsejében egy kőből készített oltár található. A templomot teljesen felújították, misét azonban csak a nyári szezonban vasárnap esténként tartanak benne.[3]
  • Szent Lőrinc tiszteletére szentelt temploma[7] egyhajós, az egykori Jasenovo falu temploma volt. A 13. században épített templomnak sajnos mára csak a csupasz falai maradtak. A feltárás során itt sírokat nem találtak. Ennek az az oka, hogy a faluban még egy templom is működött, amelyet Szent Mihály tiszteletére szenteltek.[3]
  • A Szent Mihály templom már a 10. században állt Jasenovo faluban és köréje temetkeztek a helyi hívek a Szent Lőrinc templom felépítése után is. 1951-ben a temető bővítése és falának építése során sajnálatos módon lebontották. Alapfalai a régi vrsi temetőben a föld alatt találhatók.[3]
  • Vrsi központjában áll a település Szent Mihály tiszteletére szentelt plébániatemploma. A templom egyhajós épület, a 17. század végén és a 18. század elején épült a török korban lerombolt régi templom maradványain. 1775-ben, 1831-ben, 1904-ben, 1988-ban és 1997-ben bővítették, illetve megújították. Főoltárának képén a Szűzanya gyermekével, valamint Szent Mihály és Szent Rókus ábrázolása látható. A falak mellett Szent Mihály, Jézus Szíve, a Lourdes-i Szűzanya és Szent Miklós szobrai ékesítik. A jobb oldalon a bejárat mellett gazdagon faragott kő szenteltvíztartó és keresztelőmedence található. Az északi falon egy nagy benyomást keltő fából faragott feszület van elhelyezve. A sekrestyében őriznek egy értékes, gazdagon díszített ezüst körmeneti keresztet. A templom védőszentjének ünnepe (szeptember 29.) egyben a falu búcsúünnepe is, amikor a plébániatemplomból körmenet indul a szent szobrával a falu utcáin át.[2][3]
  • A Jasenovoi Boldogasszony templomot annak emlékére építették, hogy ezen a helyen 1516. április 21-én Szűz Mária megjelent Jelena Grubišićnek. A templomot 1983-ban teljesen felújították, ekkor épült harangtornya is, melyben egy harang található.[3] A templomban egy szembemiséző oltár valamint a Boldogasszony és Szent Nikola Tavelić szobrai találhatók.
  • A községhez tartozó Zečevo szigetén is állt egy kis templom.[8] amelyet 1335-ben említenek először. A templom mellett kolostor is állt, melyet a törökök romboltak le. A Szűzanya itteni szobrát még időben Ninbe menekítették, ahol több legenda is született a szobor csodás megérkezéséről. A szobrot ma minden évben egy alkalommal ünnepélyes hajókísérettel átviszik a szigetre. Ünnepét Ninben május 5-én, Zečevón augusztus 5-én tartják.[3]
  • Vrsi központjában 2007-ben kápolnát építettek, amelyet azon a helyen emeltek, ahol a hagyomány szerint 1919-ben az elődje állt.[3] A helyiek naponta hoznak ide virágokat a Szűzanya, Szent Antal és Szent Mihály tiszteletére, akiknek a szobra, illetve képei a kápolnában vannak elhelyezve.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]