Rupalj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rupalj
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZára
KözségPoličnik
Jogállás falu
Irányítószám 23241
Körzethívószám (+385) 023
Népesség
Teljes népesség245 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság251 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rupalj (Horvátország)
Rupalj
Rupalj
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 11′ 00″, k. h. 15° 24′ 45″Koordináták: é. sz. 44° 11′ 00″, k. h. 15° 24′ 45″

Rupalj falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Poličnikhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zára központjától légvonalban16 km-re, közúton 19 km-re északkeletre, községközpontjától 3 km-re keletre, Dalmácia északi részén, Ravni kotar közepén, az A1-es autópálya mellett egy kis magaslaton fekszik. Nyugatról Lovinac, északról Islam Latinski határolja.

Története[szerkesztés]

Az egykori Horuplje Veliko és Horuplje Malo falvak egyesítéséből keletkezett, régen „Horupaljce” néven a novigradi járáshoz tartozott.[2] Horuplje Veliko még "Horuplje Magna" néven szerepel egy 1474. december 6-án kelt szerződésben melyben Karlo Krbavski Ivan Benkovićnak adja el itteni birtokát. A 14. század vége óta a Velencei Köztársasághoz tartozott. 1581-ben Poličnik várának elestével török uralom alá került, majd 1669-ben a kandiai háborút lezáró békével került vissza a Velencei Köztársasághoz. Egyházilag filiaként a szomszédos Islam Latinski plébániájához tartozott. A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt a Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. 1880-ban 112, 1910-ben 165 lakosa volt. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Lakói főként mezőgazdaságból és állattartásból éltek, de sokan dolgoztak a közeli Zárán is. A honvédő háború során több házát és a temetőben álló kápolnát is gránáttalálatok érték.[2] A háborúban elesett és eltűnt harcosok emlékre 2002-ben a temetőben emlékművet avattak. A településnek 2011-ben 245 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 112 111 118 165 200 0 232 307 342 291 292 269 241 245

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Szeplőtelen fogantatás tiszteletére szentelt kápolnája a temetőben található. Egyhajós épület félköríves apszissal, az 1920-as években épült. A délszláv háborúban több gránáttalálat érte, melynek következtében súlyos károkat szenvedett. 1997-ben a károkat kijavították és megújították. A homlokzat feletti harangtorony a két haranggal túlélte a háborús pusztítást. Kőből épített oltára van fából készült ambóval és szentségtartóval. Említésre méltók, a keresztút, valamint Szűz Mária és Jézus Szíve szobrai.[2]
  • A temetőben található a honvédő háborúban elesett helyi hősök 2002. szeptember 22-én felavatott emlékműve egy talapzaton álló kereszt.[2]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]