Radovin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Radovin
Radovin.jpg
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZára
KözségRažanac
Jogállás falu
Irányítószám 23248
Körzethívószám (+385) 023
Népesség
Teljes népesség549 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság127 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Radovin (Horvátország)
Radovin
Radovin
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 14′ 00″, k. h. 15° 22′ 10″Koordináták: é. sz. 44° 14′ 00″, k. h. 15° 22′ 10″
A Wikimédia Commons tartalmaz Radovin témájú médiaállományokat.

Radovin falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Ražanachoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zára központjától légvonalban 17 km-re, közúton 20 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 10 km-re délkeletre, Dalmácia északi részén, egy Krnezától Slivnicéig terjedő kaszálón fekszik. Határa bővelkedik szép mezőkben és folyóvizekben. Több településrészből áll, melyek a termékeny mezők mentén fekszenek.

Története[szerkesztés]

Területén már az ókorban laktak emberek. Az 1963-tól végzett feltárások során a közelében fekvő Beretinova glavicán Beretin liburn erődített település maradványait (védőfalakat, kőházak alapjait, stb.) ásták ki.[2] A falu területe a római korban is lakott volt, melyről az itt talált nagy mennyiségű cseréptöredék és más lelet tanúskodik.[2] A középkorban Radovin stratégiailag fontos őrhely, ahonnan a széles zárai és nini térséget jól lehetett ellenőrizni, olyannyira hogy sem Islam, sem Poličnik, sem Nadin, sem Zemumik felől nem lehet észrevétlenül áthaladni rajta.[3] Erről a stratégiai fontosságról tanúskodnak a Beretinova glavicán található igen korai időkből származó várromok. A tőlük nyugatra, a tengerpart felé fekvő falu a zárai Ljubavac család uralma alatt állt.[2] A vár a 12. század elejétől a Magyar Királyság, majd a 15. század elejétől a Velencei Köztársaság része volt. A török korban a várnak már nem volt jelentős szerepe, a török veszély közeledtére a közeli Ljubačhoz hasonlóan a velenceiek valószínűleg lerombolták, mivel védelmét nem tudták biztosítani. A 18. század elején egyházilag Ninhez tartozó káplán látta el falu szolgálatát.[2] A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt a Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. 1857-ben 266, 1910-ben 301 lakosa volt. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1993-tól az újraalapított Ražanac községhez tartozik. 2011-ben 549 lakosa volt. Lakói hagyományosan mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. 2003-ban megjelent a település monográfiája, melyet plébánosa Ivan Kevrić szerkesztett. A mű a falu és a plébánia történetén kívül, néprajzát, oktatástörténetét, eseményeit is feldolgozza.[2]

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
266 261 295 308 298 301 400 429 502 583 662 666 648 724 561 549

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Ókori eredetű vár romjai a Beretinova glavica nevű magaslaton.
  • A Gyógyító Boldogasszony tiszteletére szentelt plébániatemploma 1687-ben épült, 1966-ban meghosszabbították és megújították. Ekkor épült új harangtornya is, melyben két harang található. 1996-ban a templomot, 2001-ben pedig a harangtornyot újították fel. A templom egyhajós épület sekrestyével, főoltárán Szűz Mária szobrával. Közelében áll a plébániaház szép kőhomlokzattal, de belül rozoga állapotban.[2]
  • Szent Péter apostol tiszteletére szentelt kápolnája a Beretinova glavica közelében a temetőben áll. A 12–13. századból származik, melyről fennmaradt építészeti jegyei tanúskodnak. A török időkben lerombolták, de 1911-ben újjáépítették. 1918-ban egy tűzvészben teljesen kiégett. 1939-ben újjáépítették, 1999-ben megújították.[2]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]