Zemunik Gornji

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zemunik Gornji
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZára
KözségZemunik Donji
Jogállás falu
Irányítószám 23222
Körzethívószám (+385) 023
Népesség
Teljes népesség410 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság126 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zemunik Gornji (Horvátország)
Zemunik Gornji
Zemunik Gornji
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 06′ 30″, k. h. 15° 26′ 00″Koordináták: é. sz. 44° 06′ 30″, k. h. 15° 26′ 00″

Zemunik Gornji falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Zemunik Donjihoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zára központjától légvonalban 16 km-re, közúton 22 km-re, községközpontjától 4 km-re keletre, Dalmácia északi részén, Ravni kotar síkságának közepén fekszik.

Története[szerkesztés]

A Zemunikhoz tartozó területet 1570 körül szállta meg az Oszmán Birodalom, majd ezzel szinte egyidejűleg szerb lakosság telepedett le itt. A török elűzése után újra velencei fennhatóság alá került. 1797-ig a Velencei Köztársaság része volt, majd miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot osztrák csapatok szállták meg. 1809-ben a Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1880-ban 375, 1910-ben 629 lakosa volt. Az első világháborút követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Lakosságának mintegy kétharmada szerb, egyharmada horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború során a községnek ez a része, Gornji Zemunikkal szerb megszállás alatt volt. 1993. január 22-én a „Maslenica” hadművelet során foglalták vissza a horvát csapatok. Szerb lakói nagyrészt elmenekültek. 2010 körül a szerbek üresen maradt házaiba romák akartak beköltözni, mely a helyi lakosság erőteljes tiltakozását váltotta ki.[2] 2011-ben 410 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkoztak.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 375 462 514 629 716 766 1.077 1.296 1.322 1.198 1.249 1.310 387 410

Nevezetességei[szerkesztés]

Munkás Szent József tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1977-ben épült, 1992. január 4-én a szerbek lerombolták. A templomot teljesen újjá kellett építeni, melyet 2002. április 27-én szentelt fel Ivan Prenđa zárai érsek. A templom szembemiséző oltára kőből készült, kő ambóval. Szent József szobra kő talpazaton áll. A templom melletti harangtoronyban, melynek felső részén négy, jellegzetes kereszt alakú ablak van két harang található.[5]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]