Žman
| Žman | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Község | Sali |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 23 281 |
| Körzethívószám | (+385) 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 225 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 36 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 58′ 19″, k. h. 15° 06′ 47″Koordináták: é. sz. 43° 58′ 19″, k. h. 15° 06′ 47″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Žman témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Žman falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Salihoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Zárától légvonalban 20 km-re délre, községközpontjától légvonalban 5 km-re, közúton 7 km-re északnyugatra a Dugi-sziget délkeleti felén, az északkeleti parton egy kis öbölben a Žmanšćica-öbölben fekszik. A falu régi része mintegy fél kilométerre van a tengerparttól, de újabban egyre inkább a part felé terjeszkedik.
Története[szerkesztés]
Žman neve 1260-ban szerepel először írott forrásban, amikor plébániáját “Ecclesia Sancti Johannis de Mecano” alakban említik.[2] Ekkor neve még Mecano volt, ami középső falut jelent, mivel az akkori Sali és Luke települések között feküdt. A mai Žman név a „Mecano” név elhorvátosodott „Mžan” alakváltozatából alakult ki a 16. században. A latin nyelvű források ekkor „Armanum, Azmanum” alakban említik.[2] A falu területe a sziget többi részéhez hasonlóan Zárához tartozott, majd 1409-től a várossal együtt a Velencei Köztársaság része lett. A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. Dugi otok 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt a Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 210, 1910-ben 499 lakosa volt. Az első világháborút követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A falunak 2011-ben 199 lakosa volt, akik hagyományosan szőlő- és olajbogyó termesztéssel, juhtenyésztéssel és újabban egyre inkább turizmussal foglalkoznak.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 210 | 276 | 308 | 412 | 493 | 499 | 653 | 572 | 633 | 570 | 486 | 420 | 275 | 328 | 203 | 199 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt plébániatemplomát 1626-ban a bencések építették a középkori templom átépítésével és bővítésével. Két mellékhajója van, ami ritkaság a kis települések templomai között. A templomnak ma öt oltára van. A négy márványoszloppal díszített főoltár Keresztelő Szent János tiszteletére van szentelve, két szobra amely Jánost és Szent Józsefet ábrázolja tiroli munka. Az oltárképet a trieszti Antonio Zuccaro festette. A mellékoltárok szintén márvány oszlopokkal díszítettek, a Gyógyító Boldogaaszony, Szent József, a Szent Kereszt és Szent Rókus tiszteletére vannak szentelve. A templom néhány értékes liturgikus tárgyat is őriz, köztük négy aranyozott körmeneti keresztet, kelyhet, ostyatartó pixist és szentségtartót.[2]
- A žmaniak minden év augusztus 29-én védőszentjük ünnepén tartják a helyi fesztivált. Ezek között különleges volt a 2010-es év, mert a plébánia ekkor ünnepelte fennállásának 750. évfordulóját. 1260. június 11-én erősítette meg IV. Sándor pápa a zárai Szent Miklós kolostort birtokaiban, melyek között megemlíti a mecanoi templomot, mezőt és szőlőhegyet. Az ünnepi szentmisét ez alkalomból Želimir Puljić zárai érsek celebrálta, melyet körmenet követett a falun keresztül a védőszent szobrával.[2]
További információk[szerkesztés]
- Sali község hivatalos oldala (horvátul)
- Dugi otok turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Zára turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A zárai érsekség honlapja (horvátul)
- Žman turistainformációk (magyarul)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c d Zupe.zadarskanadbiskupija.hr:Žman (Žman története és egyházi emlékei) Archiválva 2015. július 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
