Pakoštane
| Pakoštane | |
 | |
| Pakoštane látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Község | Pakoštane |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Milivoj Kurtov |
| Irányítószám | 23211 |
| Körzethívószám | (+385) 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 4100 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 4 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 54′ 34″, k. h. 15° 30′ 29″Koordináták: é. sz. 43° 54′ 34″, k. h. 15° 30′ 29″ | |
| Pakoštane weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pakoštane témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pakoštane falu és község Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Drage, Vrána és Vrgada települések tartoznak hozzá.
Fekvése[szerkesztés]
Zárától 35 km-re délkeletre, Dalmácia északi részén, az Adriai-tenger partja és a Vránai-tó között fekszik.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban éltek emberek. A bronzkorból néhány bronz harci szekerce, a vaskorból az illír liburnok egyik erődített településének nyomai maradtak fenn. A településtől északnyugatra a Kostelj nevű hegyen liburn nekropoliszt tártak fel számos kerámia lelettel.[2] A mai Pakoštane helyén az ókorban a rómaiak „Asseria” nevű kikötője feküdt. A kikötő alatt a tengerben még láthatók a római kikötői gát maradványai. Az ókori település több helyen feltárt maradványai és a temető alatt egy gazdag római nemes tengerparti villájának alapfalai szintén megtalálhatók.[3] Itt ágazik le Pakoštane felé a Vránától Zárába vezető római vízvezeték.[2] A mai település első írásos említése egy 1450. október 15-én kelt oklevélben történt “villa vocata Pachoschiane” alakban.[4] 1498-ban a mai Pakoštane területén feküdt Zablaće plébánosát, 1509-ben pedig Pakoštane bíróját említik. A velencei uralom idején a területe a gazdag zárai család a Karnarutićok birtoka volt, akik a köztársaságnak tett szolgálataikért kapták ezt a területet. A 15. és 16. században a török többször is megtámadta és lerombolta a települést. A neves horvát történész Ivan Jelić szerint valamivel 1495 előtt és 1499-ben is súlyos károkat szenvedett. A következő támadás 1521-ben érte, amikor újra kifosztották és lerombolták, lakói pedig a Vrgada- és a Pašman-szigetre menekültek.[4] Az adatokból az is nyilvánvaló, hogy a menekültek mindig gyorsan visszatértek a veszély elmúltával. A település újabb lerombolása a ciprusi háború elején 1570-ben történt, amikor teljesen elnéptelenedett. 1573-ban Zablaćét rombolták le. Pakoštane csak 1597-ben épült újjá, azelőtt Michiel zárai gróf a “villaggio dishabitato” azaz lakatlan falu kifejezéssel illette.[4] Amint azt neves horvát költő és szerzetes Andrija Kačić Miošić megénekelte lakóinak menekülniük kellett a kandiai háború (1645-1669) idején is.[2] A 16. században épített templomát csak 1712-ben szentelte fel Vicko Zmajević zárai érsek.[2] A török veszély elmúltával a tengerparttól a Vránai-tóig terjedő terület gyors fejlődésnek indult. A lakosság száma ugrásszerűen nőtt, egymás után épültek fel az új lakóházak. 1797-ig a Velencei Köztársaság része volt, majd miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot és a campo formiói béke értelmében osztrák csapatok szállták meg. 1806-ban a pozsonyi béke alapján az Első Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 498, 1910-ben 1010 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a szomszédos településekkel együtt Olaszország fennhatósága alá került. Az 1943. szeptemberi olasz kapituláció után horvát csapatok vonultak be a településre, amely ezzel visszatért Horvátországhoz. A településnek 2011-ben 2191 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és turizmussal foglalkoztak.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 498 | 634 | 558 | 697 | 858 | 1010 | 1418 | 1107 | 1392 | 1433 | 1639 | 1665 | 1722 | 2155 | 2113 | 2191 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- Mária Mennybevétele tiszteletére szentelt plébániatemploma 1906-ban épült Ćiril Iveković tervei szerint a régi plébániatemplom maradványain. A templom háromhajós épület sekrestyével és hat márvány oltárral. A főoltár képén a mennyekbe emelkedő Szűz Mária látható. A mellékoltárokon a Rózsafüzér királynője (szoborral), Páduai Szent Antal (szoborral), Keresztelő Szent János (szoborral), Szent Rókus (szoborral) látható. A szembemiséző oltár a keresztelőmedencéhez és a két szenteltvíztartóhoz hasonlóan kőből készült. A harangtoronyban három harang található. A plébániaházat 1830-ban építették.[2]
- A Szent Rókus temetőkápolna 1936-ban épült, homlokzata felett harangépítménnyel és egy haranggal.[2]
- A Szent Jusztin kápolna az azonos nevű szigeten található. 1647-ben építették, 1895-ben megújították.[2]
- Pakoštane közelében a Janica a nevű helyen egy saját kikötővel rendelkező ókori épület maradványai találhatók.[3] Egy nagy kőtömbökből épített hullámtörő maradványai is látszanak, amely a Sveta Justina-sziget felé nyúlik a tengerbe. A lelőhely 1,2-2,2 méter mélységben fekszik a tengerszint alatt, és valószínűleg annak az ókori villának része volt, amelynek maradványai a parton találhatók
További információk[szerkesztés]
- Pakoštane község hivatalos oldala (horvátul)
- Pakoštane turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A zárai érsekség honlapja (horvátul)
- Az alapiskola honlapja (horvátul)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c d e f g Zupe.zadarskanadbiskupija.hr:Pakoštane Archiválva 2015. július 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- ↑ a b Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-35.
- ↑ a b c Opcina-pakostane.hr:Povijest Archiválva 2014. december 9-i dátummal a Wayback Machine-ben(horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
