Donje Ceranje

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Donje Ceranje
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZára
KözségBenkovac
Jogállás falu
Irányítószám 23420
Körzethívószám (+385) 023
Népesség
Teljes népesség22 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság146 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Donje Ceranje (Horvátország)
Donje Ceranje
Donje Ceranje
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 57′ 45″, k. h. 15° 35′ 45″Koordináták: é. sz. 43° 57′ 45″, k. h. 15° 35′ 45″

Donje Ceranje falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Benkovachoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zárától légvonalban 34, közúton 46 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 8, közúton 10 km-re délre Dalmácia északi részén, Ravni kotar területén, Vrána északkeleti szomszédságában fekszik.

Története[szerkesztés]

Ceranje neve már a 11. században feltűnik „Cerani” alakban. A 15. századtól velencei uralom alatt állt. 1527-ben a környező településekkel együtt elfoglalta a török. A török uralom 1683-ig tartott, amikor hosszú felszabadító harcok után a megszállókat elűzték. Ezzel párhuzamosan új népesség költözött be az üresen hagyott területre, mely pravoszláv (tulajdonképpen szerb) volt, akiket a korabeli velencei források vlachoknak, illetve morlakoknak neveznek. 1797-ig a Velencei Köztársaság része volt. Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot és a campo formiói béke értelmében osztrák csapatok szállták meg. 1806-ban a pozsonyi béke alapján a Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 319, 1910-ben 202 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1941-ben a szomszédos településekkel együtt Olaszország fennhatósága alá került. Az 1943. szeptemberi olasz kapituláció után visszatért Horvátországhoz, majd újra Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 92 százaléka szerb, 6 százaléka horvát nemzetiségű volt. 1991 szeptemberében szerb lakói csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz és a település szerb igazgatás alá került. 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a horvát hadsereg. Szerb lakossága elmenekült, később is csak kevesen tértek vissza. A településnek 2011-ben 22 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
319 515 127 121 157 202 427 552 350 395 417 409 388 295 43 22

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Benkovački kraj kroz vjekove Benkovac, 1987. YU ISBN 8673770106

További információk[szerkesztés]

Benkovac község hivatalos oldala (horvátul)