Buković (Benkovac)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Buković
Az iskola épülete
Az iskola épülete
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZára
KözségBenkovac
Jogállás falu
Irányítószám 23420
Körzethívószám (+385) 023
Népesség
Teljes népesség526 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság240 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Buković (Horvátország)
Buković
Buković
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 01′ 30″, k. h. 15° 38′ 30″Koordináták: é. sz. 44° 01′ 30″, k. h. 15° 38′ 30″
Buković weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Buković témájú médiaállományokat.

Buković falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Benkovachoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zárától légvonalban 35, közúton 49 km-re délkeletre, községközpontjától 2 km-re délkeletre Dalmácia északi részén, Ravni kotar és Bukovica határán fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint a falu területe már a római korban is lakott volt. Itt haladt át a Jaderból (Zára) Asserián át Burnumba vezető római út. A feltárások szerint az út négy méter szélesen a falu utolsó házaitól mintegy nyolcszáz méter hosszúságban még egyenes vonalban haladt tovább. Délnyugati oldalán a völgyben húzódott az ókori Asseria városának határa. Az úttól néhány tíz méter távolságra római villagazdaság maradványai kerültek elő, melynek területén több római pénzérmét is találtak. A török kiűzése után a 17. század végén pravoszláv szerb lakosság telepedett le a területén. A falu 1797-ig a Velencei Köztársaság része volt. Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot és a campo formiói béke értelmében osztrák csapatok szállták meg. 1806-ban a pozsonyi béke alapján a Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 475, 1910-ben 822 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1941-ben a szomszédos településekkel együtt Olaszország fennhatósága alá került. Az 1943. szeptemberi olasz kapituláció után visszatért Horvátországhoz, majd újra Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 99 százaléka szerb nemzetiségű volt. 1991 folyamán szerb lakói csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz és a település szerb igazgatás alá került. 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a horvát hadsereg. Szerb lakói elmenekültek és később is csak kevesen tértek vissza. A háború után Bosznia-Hercegovinából érkezett horvátok települtek a falu északnyugati részére, ahol új házakat és infrastruktúrát építettek ki. 2001-ben lakosságának többsége már horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 526 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
475 320 528 483 690 822 1.123 1.036 1.017 1.021 1.019 918 840 904 323 526

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]