Crno (Zára)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Crno
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZára
KözségZára
Jogállás falu
Irányítószám 23000
Körzethívószám 023
Népesség
Teljes népesség537 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság75 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Crno (Horvátország)
Crno
Crno
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 06′ 50″, k. h. 15° 17′ 30″Koordináták: é. sz. 44° 06′ 50″, k. h. 15° 17′ 30″

Crno (olaszul: Cerno/Valnera) falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Zárához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zára központjától 5 km-re keletre, a város északi és keleti szomszédságában fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1296–ban és 1387-ben említi írásos dokumentum.[2] Plébániatemplomát a 14. században építették. Miután Velence 1409-ben elfoglalta Zárát ez a terület is fennhatósága alá került. Plébániáját 1500-ban alapították. A 16. században a török többször is lerombolta és kirabolta. Egy 1560-as dokumentum szerint a falut újjáépítették és Novo Selo Crnonak nevezték el.[2] Plébániáját 1446-ban, majd később 1700-ban is említik. Ezt követően Dračevac plébániájához tartozott. A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt a Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. 1857-ben 146, 1910-ben 347 lakosa volt. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1977-ben visszaállították önálló plébániáját. Lakói hagyományosan földműveléssel foglalkoztak és a közeli városban dolgoztak. 2011-ben 537 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
146 0 212 232 241 347 596 0 604 631 602 584 742 662 420 537

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Miklós tiszteletére szentelt plébániatemploma a 14. században épült. A templomot többször is átépítették. Az olasz megszállás idején bővítették, harangtornyát 1932-ben építették. A honvédő háborúban szerb csapatok felgyújtották. 1995-ben középkori formájában építették újjá. 1995. december 6-án szentelte fel Marijan Oblak akkori zárai érsek. Berendezési tárgyai közül említésre méltó Szent Miklós fából faragott szobra és egy kis méretű fából faragott Szűz Mária szobor.[2]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]