Debeljak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Debeljak
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZára
KözségSukošan
Jogállás falu
Irányítószám 23206
Körzethívószám (+385) 023
Népesség
Teljes népesség919 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság96 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Debeljak (Horvátország)
Debeljak
Debeljak
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 03′ 00″, k. h. 15° 21′ 45″Koordináták: é. sz. 44° 03′ 00″, k. h. 15° 21′ 45″

Debeljak falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Sukošanhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zárától légvonalban13 km-re, közúton 16 km-re délkeletre, községközpontjától 4 km-re keletre, Dalmácia északi részén található. A tengertől való távolsága mindössze 1 km, csak a Tustica-hegy választja el tőle. A településhez Debeljakon kívül még Podvršje Gornje, Podvršje Donje és Dubrava nevű kis telepek tartoznak. Az 1992-es horvát közigazgatási reform előtt Debeljak közvetlenül Zárához tartozott. Sukošanhoz a 6041-es megyei úton (köznyelven a "Kalmetina") csatlakozik. Zárával a Zadar2 – Gaženica gyorsforgalmi út és egy bekötőút (köznyelven a "Zdravkina") köti össze. Közelében található a zárai repülőtér és a Marina Dalmacija jachtkikötő. Debeljakon halad át a Knin-Zára vasútvonal is.

Története[szerkesztés]

Debeljak első írásos említése 1504. november 11-én Szent Márton ünnepén történt "Račice" néven abból az alkalomból, hogy Prljanán védőszentjük ünnepét tartották. Ez alkalomból összegyűltek a környező falvak plébánosai, köztük a račicei Szűz Mária plébánia papja is. A 16. század közepén említik a településhez tartozó Podvršje (Podversie) telepet is. A török betörések idején a 15. század második felében a Zára környéki településekkel együtt Debeljak is elpusztult. Lakói részben Sukošanra, részben a közeli szigetekre és távolabbi vidékekre menekültek. A török veszély elmúltával 1679-ben egyes sukošani családok a jó minőségű szántók és legelők miatt települtek át az akkor már Debeljaknak nevezett telepre. A későbbiekben Debeljak is a közeli Sukošan sorsában osztozott. 1797-ig a Velencei Köztársaság része volt, majd miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot és a Campo Formió-i béke értelmében osztrák csapatok szállták meg. 1806-ban a pozsonyi béke alapján a Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1880-ban 7, 1910-ben 584 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Zára a környező városokkal és településekkel együtt Olaszország fennhatósága alá került. Az 1943. szeptemberi olasz kapituláció után horvát csapatok vonultak be a településre, amely ezzel visszatért Horvátországhoz. A honvédő háború elején 1991. szeptember 18-án Sukošan és Debeljak lakosai, horvát katonai és rendőri erők szinte fegyvertelenül akadályozták meg a JNA tankjainak behatolását területükre, egyúttal meghiúsították az ország szárazföldi területének kettévágására irányuló kísérletet. Ez a nap azóta Debeljak védőinek emléknapja. 1992 májusában a „Jaguár” hadművelet keretében a horvát katonai és rendőri erők felszabadították a Križ nevű magaslatot, mely során a szerbek először szenvedtek el nagyobb veszteségeket a zárai térségben. 1993 januárjában a „Maslenica” hadművelet során felszabadították a zárai repülőteret a község utolsó, még szerb kézen levő részét. A harcok során Debeljaknak hat háborús hőse volt, míg a debeljaki Mile Torbarina a zárai körzet harcainak első polgári áldozata volt. 2011-ben 919 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, állattenyésztéssel és turizmussal foglalkoztak.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 7 508 653 584 557 501 894 936 1.165 941 871 946 903 919

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomát 1970. augusztus 15-én szentelte fel Marijan Oblak zárai érsek. A templom egyhajós épület sekrestyével. A szembemiséző oltár márványból készült, mögötte szentségtartóval, márvány keresztelőmedencével. A templomban a Gyógyító Boldogasszony és Páduai Szent Antal fából faragott szobrai láthatók még. A templom melletti harangtorony 1973-ban épült, benne két harang található.
  • Čičikan történelem előtti vár maradványai.
  • Račanska lokvai középkori templomrom.
  • Debeljak népi építészete.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Debeljak című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.