Briševo (Poličnik)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Briševo
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZára
KözségPoličnik
Jogállás falu
Irányítószám 23000
Körzethívószám (+385) 023
Népesség
Teljes népesség657 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság49 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Briševo (Horvátország)
Briševo
Briševo
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 09′ 45″, k. h. 15° 18′ 20″Koordináták: é. sz. 44° 09′ 45″, k. h. 15° 18′ 20″

Briševo falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Poličnikhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zára központjától légvonalban 8 km-re, közúton 12 km-re északkeletre, községközpontjától 6 km-re, közúton 8 km-re délnyugatra, Dalmácia északi részén, Ravni kotar közepén fekszik.

Története[szerkesztés]

Területén már az őskorban is lakott település volt. A római korból kőépületek maradványai származnak. A középkorban a 11. században említik először „Grusi” néven. Ez a név egészen a mai napig fennmaradt, mivel a település magját, ahol a templom és a temető is áll ma is így hívják.[2] 1857-ben 330, 1910-ben 335 lakosa volt. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A település újabb részén a múlt században ugyanazzal a titulussal újabb templom épült. A régi temető közelében az 1970-es években új temetőt nyitottak.[2] 2011-ben 253 lakosa volt. lakói mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak, de sokan a közeli Zárában dolgoztak.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
330 303 291 275 302 335 520 461 617 657 698 739 695 793 676 657

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelt plébániatemploma 1866-ban épült. 1986-ban teljesen megújították, 1987. június 28-án szentelte fel újra Marijan Oblak zárai érsek. A délszláv háború idején 1991. november 4-én szerb egységek súlyosan megrongálták. 1992-ben helyreállították, de 1993. január 24-én újra megrongálódott. Felújítása 1995. augusztus 5-én fejeződött be, amikor az új harangtorony is megépült. Egyhajós épület sekrestyével, főoltára és két mellékoltára márványból készült. Két márványoltárát a zárai Szent Simon templomból hozták át ide, egyik szobra a Lourdes-i Szűzanyát, a másik Szent Nediljicát ábrázolja.[2]
  • Régi plébániatemplom szintén a Rózsafüzér királynője titulust viseli, a falu régi központjában (Grusi) áll. A fennmaradt glagolita felirat szerint 1750-ben megújították. 1808-ig a Rózsafüzér királynője testvérisége gondozásában állt. A romos templomot 1993-ban állították helyre.[2]
  • A plébánia területén két óhorvát templom maradványai is találhatók, melyeket Szent György vértanú és Szent Pál tiszteletére szenteltek.[2]
  • A Lourdes-i Szűzanya kápolnáját 1995-ben építették.[2]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]