Luka (Sali)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Luka
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZára
KözségSali
Jogállás falu
Irányítószám 23 282
Körzethívószám (+385) 023
Népesség
Teljes népesség123 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság2 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Luka (Horvátország)
Luka
Luka
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 58′ 40″, k. h. 15° 06′ 00″Koordináták: é. sz. 43° 58′ 40″, k. h. 15° 06′ 00″

Luka falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Salihoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zárától légvonalban 19 km-re délre, községközpontjától légvonalban 7 km-re, közúton 10 km-re északnyugatra a Dugi-sziget délkeleti felén, az északkeleti parton a sziget legmagasabb hegye a Vela Straža alatt egy szép és tágas öbölben Žman és Savar között fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1365-ben „Vallis Sancti Stephani” alakban említik először. Később Sustipanja Lukának (Sustipanjska Luka) hívták,[2] neve ebből rövidült a mai Lukára, ami magyarul kikötőt jelent. A falu területe a sziget többi részéhez hasonlóan Zárához tartozott, majd 1409-től a várossal együtt a Velencei Köztársaság része lett. A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. Dugi otok 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt a Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 210, 1910-ben 499 lakosa volt. Az I. világháborút követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A falunak 2011-ben 199 lakosa volt, akik hagyományosan szőlő- és olajbogyó termesztéssel, halászattal és újabban egyre inkább turizmussal foglalkoznak. Védett kikötőjébe gyakran futnak be jachtok és vitorlás hajók. A település szép tengerparti sétányokkal és természetes strandokkal rendelkezik. Népessége a nyári hónapokban többszörösére nő.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
162 181 212 257 365 384 406 350 375 364 298 333 135 164 99 123

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent István első vértanú tiszteletére szentelt plébániatemploma 1882-ben épült a középkori templom helyén. Egyhajós épület, homlokzata felett nyitott, kétnyílású harangtoronnyal. A templomnak három oltára van. A főoltáron márvány szentségtartó és Szent István fából faragott szobra (tiroli munka) látható. A jobb oldali mellékoltár a Rózsafüzér királynője tiszteletére van szentelve, az oltárán álló Mária-szobor ugyanannak a tiroli mesternek, Giuseppe Runggaldietnek a munkája mint a főoltáron álló szobor. A bal oldali mellékoltár a Lourdes-i Szűzanya tiszteletére van szentelve. A falakon a keresztút 14 stációját ábrázoló olajjal vászonra festett képek Matej Metlikovič alkotásai 1988-ból. A templom északkeleti oldalán van a temető. Ma Zárában az egyházművészeti múzeumban három olyan tárgyat őriznek amelyek Lukáról származnak: Egy gótikus poliptichon a halott Krisztust ábrázoló középső töredékét, egy aranyozott ezüst cibóriumot gazdag gótikus díszítéssel és egy 15. századi aranyozott ezüst körmeneti keresztet.[2]
  • A település Szent Miklósnak az utazók és tengerészek védőszentjének tiszteletére szentelt fogadalmi temploma a parton áll. A templomot 1910-ben kezdték építeni. A szerény oltáron a szent fából faragott szobrocskája áll. Abból a kis kápolnából hozták át, amely korábban lukai völgynél a mai hősi emlékmű közelében volt.[2]
  • A falutól egy kilométerre délnyugatra találhatók Suvčeno templomának romjai. A templom titulusa nem ismert.[2]
  • A falu hagyományos fesztiválját minden év augusztus 2-án és 3-án tartják, amely az egyházi liturgikus reform előtt Szent István teste megtalálásának ünnepe volt. A helyiek az ünnepet Sustipanjának nevezik.[2]
  • A közeli Bok-öbölben gyógyiszap található.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]