Petrčane
| Petrčane | |
 | |
| Naplemente a Punta Skalánál. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Község | Zára |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 23231 |
| Körzethívószám | 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 572 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 4 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 11′ 02″, k. h. 15° 09′ 40″44.183889°N 15.161111°EKoordináták: é. sz. 44° 11′ 02″, k. h. 15° 09′ 40″44.183889°N 15.161111°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Petrčane témájú médiaállományokat. | |
Petrčane (olaszul: Peterzane) falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Zárához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Zára központjától légvonalban 9 km-re, közúton 12 km-re északnyugatra az azonos nevű öbölben fekszik, amelyet két félsziget a Punta Radman és a Punta Skala határol. Településrészei közül a tengerpart mellett fekszik a legrégibb településrész Donje Petrčane, ahol a plébániatemplom is áll. Radman Puntánál az erdőben épült fel a Pinija nevű turistatelep. Petrčanétól egy mérföldre északra található Glupavac, vagy Male Petrčane. Bartulac a falutól délkeletre a part közelében fekszik.
Története
[szerkesztés]Petrčane eredetileg egy 900 éves kis halászfalu volt Zára közelében, amelyet még a 10. században alapítottak, amikor a zárai Szent Chrysogunus (Krševan) és Szent Platon kolostorok birtoka volt. Első írásos említése 1071-ben történt. Nevét a hagyomány szerint egykori római birtokosáról egy bizonyos Petriciusról kapta. Ugyancsak helyi hagyomány egy testvérpár nevéből (Petar és Zane) való származtatás. Petar Skok horvát nyelvész szerint a név a 12. században említett „Petrice” személynévből származik.[2] Szent Bertalan templomát a 12. vagy a 13. században építették. Ez a mai Petrčane elsőként felépített temploma. Róla nevezték el a délkeletre a part közelében található településrészt Bartulacot, amelyet 1656-ban említenek először.[2] A mai Petrčanétól északra egy mérföldre találhatók az 1404-ben említett Szent Szlavina templom romjai. Miután Velence 1409-ben elfoglalta Zárát ez a terület is fennhatósága alá került. Plébániáját 1621-ben alapították. Régi plébániatemplomát még a 17. században a zárai bencések építették. A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt az Első Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. 1857-ben 341, 1910-ben 618 lakosa volt. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Lakói hagyományosan földművesek, halászok voltak, de a 20. század második felétől egyre inkább az idegenforgalom lett a megélhetés fő forrása. 2011-ben 601 lakosa volt. A faluban forgalmas kávézók, éttermek, boltok és szállodák találhatók. A környező olajfaültetvényeken keresztül számos út vezet, lehetőséget kínálva a túrázáshoz, kerékpározáshoz. A két közeli történelmi város, Zára és Nin is sok látnivalót kínál.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 270 | 295 | 332 | 375 | 394 | 447 | 600 | 545 | 614 | 621 | 612 | 512 | 534 | 575 | 617 | 601 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Szent Bertalan templom a 12. vagy a 13. században épült román stílusban. A templom egyhajós épület volt dongaboltozattal és félköríves apszissal. Ma lakóházként szolgál, de falain máig fennmaradtak az eredeti freskók. 11 méter magas harangtornya van. A 19. században átépített lakóépületet a nép Kulinának nevezi.[2][5]
- Szent János és Pál vértanúk tiszteletére épült plébániatemploma 1874-ben épült, 1900-ban megújították. Felszentelése közvetlenül az első világháború előtt 1913-ban történt, melyről az északi falon elhelyezett márványtábla emlékezik meg. Egyhajós épület, hozzátoldott négyszögletes sekrestyével. A szentélyben kiemelkedik a nagy márvány oltár a tabernákulummal, középen Szent János és Pál szobrával. A belső kapuzat felett emelkedik a kórus, alatta a keresztelőmedencével és a szenteltvíztartóval. A hajóban két fából faragott, oda illeszkedő értékes oltár áll. A jobb oldali oltár képe a Szentlélek eljövetelét, a bal oldali Szent Simont, Rókust és Sebestyént ábrázolja. A templom hátsó részén a falfülkékben Szent Mátyás apostol és Páduai Szent Antal szobrai láthatók. Egy innen származó értékes 15. századi körmeneti keresztet a zárai egyházművészeti múzeumban őriznek.[2]
- Petrčanétól egy mérföldre északra, a Male Petrčane településrészen találhatók az 1404-ben említett Szent Szlavina templom romjai.
További információk
[szerkesztés]
- Petrčane turistainformációk (magyarul)
- Petrčane turistainformációk (magyarul)
- A zárai érsekség honlapja (horvátul)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- 1 2 3 4 Zupe.zadarskanadbiskupija.hr:Petrčane (Petrčane története és egyházi emlékei) Archiválva 2015. július 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ Archivált másolat. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 22.)
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1199
