Petrčane

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Petrčane
Naplemente a Punta Skalánál.
Naplemente a Punta Skalánál.
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZára
KözségZára
Jogállás falu
Irányítószám 23231
Körzethívószám 023
Népesség
Teljes népesség 601 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság4 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Petrčane (Horvátország)
Petrčane
Petrčane
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 11′ 15″, k. h. 15° 09′ 30″Koordináták: é. sz. 44° 11′ 15″, k. h. 15° 09′ 30″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Petrčane témájú médiaállományokat.

Petrčane (olaszul: Peterzane) falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Zárához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zára központjától légvonalban 9 km-re, közúton 12 km-re északnyugatra az azonos nevű öbölben fekszik, amelyet két félsziget a Punta Radman és a Punta Skala határol. Településrészei közül a tengerpart mellett fekszik a legrégibb településrész Donje Petrčane, ahol a plébániatemplom is áll. Radman Puntánál az erdőben épült fel a Pinija nevű turistatelep. Petrčanétól egy mérföldre északra található Glupavac, vagy Male Petrčane. Bartulac a falutól délkeletre a part közelében fekszik.

Története[szerkesztés]

Petrčane eredetileg egy 900 éves kis halászfalu volt Zára közelében, amelyet még a 10. században alapítottak, amikor a zárai Szent Chrysogunus (Krševan) és Szent Platon kolostorok birtoka volt. Első írásos említése 1071-ben történt. Nevét a hagyomány szerint egykori római birtokosáról egy bizonyos Petriciusról kapta. Ugyancsak helyi hagyomány egy testvérpár nevéből (Petar és Zane) való származtatás. Petar Skok horvát nyelvész szerint a név a 12. században említett „Petrice” személynévből származik.[2] Szent Bertalan templomát a 12. vagy a 13. században építették. Ez a mai Petrčane elsőként felépített temploma. Róla nevezték el a délkeletre a part közelében található településrészt Bartulacot, amelyet 1656-ban említenek először.[2] A mai Petrčanétól északra egy mérföldre találhatók az 1404-ben említett Szent Szlavina templom romjai. Miután Velence 1409-ben elfoglalta Zárát ez a terület is fennhatósága alá került. Plébániáját 1621-ben alapították. Régi plébániatemplomát még a 17. században a zárai bencések építették. A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt a Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. 1857-ben 341, 1910-ben 618 lakosa volt. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Lakói hagyományosan földművesek, halászok voltak, de a 20. század második felétől egyre inkább az idegenforgalom lett a megélhetés fő forrása. 2011-ben 601 lakosa volt. A faluban forgalmas kávézók, éttermek, boltok és szállodák találhatók. A környező olajfaültetvényeken keresztül számos út vezet, lehetőséget kínálva a túrázáshoz, kerékpározáshoz. A két közeli történelmi város, Zára és Nin is sok látnivalót kínál.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
270 295 332 375 394 447 600 545 614 621 612 512 534 575 617 601

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Szent Bertalan templom a 12. vagy a 13. században épült román stílusban. A templom egyhajós épület volt dongaboltozattal és félköríves apszissal. Ma lakóházként szolgál, de falain máig fennmaradtak az eredeti freskók. 11 méter magas harangtornya van. A 19. században átépített lakóépületet a nép Kulinának nevezi.[2]
  • Szent János és Pál vértanúk tiszteletére épült plébániatemploma 1874-ben épült, 1900-ban megújították. Felszentelése közvetlenül az I. világháború előtt 1913-ban történt, melyről az északi falon elhelyezett márványtábla emlékezik meg. Egyhajós épület, hozzátoldott négyszögletes sekrestyével. A szentélyben kiemelkedik a nagy márvány oltár a tabernákulummal, középen Szent János és Pál szobrával. A belső kapuzat felett emelkedik a kórus, alatta a keresztelőmedencével és a szenteltvíztartóval. A hajóban két fából faragott, oda illeszkedő értékes oltár áll. A jobb oldali oltár képe a Szentlélek eljövetelét, a bal oldali Szent Simont, Rókust és Sebestyént ábrázolja. A templom hátsó részén a falfülkékben Szent Mátyás apostol és Páduai Szent Antal szobrai láthatók. Egy innen származó értékes 15. századi körmeneti keresztet a zárai egyházművészeti múzeumban őriznek.[2]
  • Petrčanétól egy mérföldre északra, a Male Petrčane településrészen találhatók az 1404-ben említett Szent Szlavina templom romjai.

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Petrčane témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés]