Donji Lepuri

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Donji Lepuri
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZára
KözségBenkovac
Jogállás falu
Irányítószám 23420
Körzethívószám (+385) 023
Népesség
Teljes népesség174 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság185 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Donji Lepuri (Horvátország)
Donji Lepuri
Donji Lepuri
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 59′ 15″, k. h. 15° 42′ 20″Koordináták: é. sz. 43° 59′ 15″, k. h. 15° 42′ 20″

Donji Lepuri falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Benkovachoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zárától légvonalban 41, közúton 51 km-re, községközpontjától 10 km-re délkeletre, Dalmácia északi részén, Ravni kotari tájegységen, a Benkovacról Skradinra vezető főút mentén fekszik. Két részből, Donje- és Gornje Lepuriból áll.

Története[szerkesztés]

Lepuri vidékén már az ókorban pezsgő élet volt. Ez a termékeny, mezőgazdasági művelésre kiválóan alkalmas terület a közeli, a liburnok és a rómaiak által emelt antik város, Asseria határában feküdt. A római kori leletek közül említésre méltó egy ezüst fibula Róma város alapítóinak Rumulusnak és Remusnak az ábrázolásával.[2] A régészeti feltásások eredményei alapján mai Szent Márton templom helyén már a 6. században monumentális ókeresztény templom állt, de a neves horvát régész I. Petricoli szerint már a rómaiak előtt is állt itt épület. Ennek alapjain a 9. században a horvátok építettek új templomot. A kora középkori épület számos, rendkívül szépen faragott kőtöredéke került elő a feltárások során. A falu a középkorban a közeli Kožlovac várának uradalmához tartozott. A 11. században a Novak kút határrészén kisebb vár is állt, ahonnan Kálmán magyar király ezüstpénze is előkerült.[2] A környékbeli településekkel együtt 1527-ben elfoglalta a török. A templomot a török-velencei háborúk során a 17. században lerombolták, de a 17. és 18. század fordulóján újjáépítették. A korabeli leírások szerint a kandiai háború (1645-1669) idején teljesen romokban állt. A falu 17. század végén szabadult fel uralma alól. A falu mai neve valószínűleg csak a 18. század közepétől használatos, személynévi eredetű. (A falu első lakói között említik Grgo Lepurt a vránai morlakok vezérét.)[2] 1797-ig a Velencei Köztársaság része volt. Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot a campo formiói béke értelmében osztrák csapatok szállták meg. 1806-ban a pozsonyi béke alapján a Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 175, 1910-ben 182 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1941-ben a szomszédos településekkel együtt Olaszország fennhatósága alá került. Az 1943. szeptemberi olasz kapituláció után újra Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 86 százaléka horvát, 13 százaléka szerb nemzetiségű volt. 1991 szeptemberében a település szerb igazgatás alá került és a Krajinai Szerb Köztársaság része lett. Templomát a szerbek lerombolták, horvát lakossága elmenekült. 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a horvát hadsereg. Szerb lakossága elmenekült. A falunak 2011-ben 174 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
175 379 130 141 150 182 296 188 313 379 425 405 331 272 151 174

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma ókori építmény alapjaira épült a 6. században. A 9. században újjáépítették, de a török velencei háborúk során újra lerombolták. A 17. és a 18. század fordulóján újjáépítették. A délszláv háború során 1991-ben lerombolták a szerb szabadcsapatok. A háború után a spliti múzeum által végzett régészeti feltárások során kerültek elő az ókori és a kora középkori épület alapfalai, de több ókori és középkori pénzérmét is találtak,. Az új, modern stílusú templomot 2000-ben építették fel, 2001-ben szentelte fel Ivan Prenđa zárai érsek. A templom körül temető található.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]