Poljica (Vrsi)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Poljica
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZára
KözségVrsi
Jogállás falu
Irányítószám 23235
Körzethívószám (+385) 023
Népesség
Teljes népesség426 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság44 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Poljica (Horvátország)
Poljica
Poljica
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 13′ 10″, k. h. 15° 07′ 10″Koordináták: é. sz. 44° 13′ 10″, k. h. 15° 07′ 10″

Poljica (olaszul: Poglizza) falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Vrsihez tartozik, a község zöld oázisának is nevezik.

Fekvése[szerkesztés]

Zára központjától légvonalban 16 km-re, közúton 22 km-re északra, községközpontjától 7 km-re délkeletre, Dalmácia északi részén, Ravni Kotar nyugati részén, a tengerparttól 3 km-re fekszik.

Története[szerkesztés]

A település nevét valószínűleg arról a dombokkal övezett termékeny mezőről kapta, amelyen fekszik. Egy másik feltevés szerint a név a Split melletti Poljica falu nevéből származik, ahonnan lakossága a 15. században elmenekült és itt telepedett le. Az általuk épített új lakhelyüknek a török által felégetett és lerombolt szülőfalujuk nevét adták.[2] A velencei-török háborúk idején a nini kapitány közvetlen irányítása alá tartozott. Területe a 14. század végétől velencei uralom alatt állt. Plébániáját 1687-ben alapították, anyakönyveit 1787 óta vezetik.[2] A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt a Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. 1857-ben 341, 1910-ben 618 lakosa volt. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 2006 óta az önálló Vrsi községhez tartozik. 2011-ben 426 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, főként zöldség-, gyümölcs-, szőlő-, füge- és olajbogyótermesztéssel foglalkoznak.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
341 383 395 472 526 618 770 768 1.017 1.065 1.082 1.183 997 1.139 945 426

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt plébániatemplomát 1857-ben építették, 1921-ben megújították, majd 1979 és 1987 között restaurálták. A templom egyhajós épület sekrestyével, főoltára márványból készült, rajta a védőszent Szent Mihály ábrázolásával. A templomot két, fából faragott szobor díszíti Jézus Szíve és a Loudres-i Szűzanya ábrázolásával. A homlokzaton álló harangtornyot 1985-ben építették, benne két harang található, melyeket 1923-ban vásároltak. A falu első temploma is Szent Mihály tiszteletére volt szentelve, ez azonban idővel romossá vált. Ezután a Nagyboldogasszony tiszteletére építettek templomot, amely azonban alkalmatlannak bizonyult ezért alapjaira új templom építését határozták el. A plébániaház 1906-ban épült.[2]
  • Plébániájának új filiája a žeravai Szent Péter templom 2010-ben épült a nini Željko Predovan tervei szerint, aki az építést is minden fizetség nélkül felügyelte. A templom céljára számos hívő és pap adományozott összegeket. A templom egyhajós, homlokzatán harangtoronnyal. A szentélyben márvány oltárt építettek. A templomot 2010 június 20-án nagy számú papság és hívő előtt szentelte fel Želimir Puljić zárai érsek.[2]
  • A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt pravoszláv templomot a kapuzat felett olvasható felirat szerint 1868-ban építették. 2005-2006-ban megújították és ekkor rendezték környezetét is.[5]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]