Srb (Gračac)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Srb
A falu bejárata
A falu bejárata
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZára
KözségGračac
Jogállás falu
Irányítószám 23445
Körzethívószám (+385) 023
Népesség
Teljes népesség450 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság434 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Srb (Horvátország)
Srb
Srb
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 22′ 10″, k. h. 16° 07′ 30″Koordináták: é. sz. 44° 22′ 10″, k. h. 16° 07′ 30″
A Wikimédia Commons tartalmaz Srb témájú médiaállományokat.

Szereb[2] (horvátul Srb) falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Gračachoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zárától légvonalban 76, közúton 101 km-re, községközpontjától légvonalban 23, közúton 37 km-re északkeletre, Lika déli részén, a bosnyák határ mellett fekszik. Két településrésze Donji és Gornji Srb.

Története[szerkesztés]

Srb története szorosan kapcsolódik a határában a Sredica-patak feletti magaslaton található középkori vár történetéhez. A vár első említése 1345-ben történt „castrum Szereb” alakban magyar királyi várként. 1528-ig Srb és vidékének lakossága kizárólag a Lapčan nemzetségből származó horvát volt. 1551-ben Lenkovics János császári generális levélben tájékoztatja Ferdinánd királyt, hogy a török az Oszmán Birodalom belső területeiről több ezer morlakot és vlachot vezet Srb és a Knin melletti Kosovo mező környékére. Ezekkel a vlachokkal valószínűleg pravoszláv szerzetesek is érkeztek, akik itt pravoszláv kolostorokat alapítottak. Idővel a szerb pravoszláv egyház hatására ezek a vlachok a legnagyobb számban 1830-tól szerbeknek vallották magukat. A településnek 1857-ben 861, 1910-ben 1257 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1941. április 10-én az usztasák kikáltották a Független Horvát Államot, melynek Srb is a része lett. 1941. július 27-én kitört a szerb felkelés a Független Horvát Állam hatóságai ellen. Srben is elfoglalták és lerombolták a helyi csendőrállomást, elrabolták, megkínozták, majd kegyetlen módon meggyilkolták Juraj Gospodnetićet a helyi katolikus plébánost. 1991-ben már a falu csaknem teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. Lakói még ez évben csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. Szerb lakói elmenekültek. 1995-ig Srb Donji Lapac községhez tartozott. A településnek 2011-ben 450 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Donji Srb[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
861 1.043 1.058 662 694 1.257 1.302 1.395 587 516 590 810 909 1.098 255 450

(1857-től 1890-ig, 1910-től 1931-ig Gornji Srbbel együtt, 2011-től Srb néven Donji és Gornji Srb együtt.)

Gornji Srb[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 459 546 0 0 0 384 414 366 346 318 356 79 0

(1857-től 1890-ig, 1910-től 1931-ig és 2011-ben lakosságát Donji Srbhez számlálták.)

A népi felkelés emlékműve.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Sredica-patak felett emelkedő Kula-hegyen állnak Srb (Szereb) középkori várának romjai.
  • Rađenović történelem előtti várának romjai.
  • A falutól nyugatra található Čemernica ókori régészeti lelőhely.
  • Cimiter középkori régészeti lelőhely.
  • Kula középkori régészeti lelőhely.
  • Podurljaj középkori temetője korabeli sírkövekkel.
  • A népi felkelés emlékműve 1951-ben épült, 1995-ben a bevonuló horvát csapatok lerombolták. 2011-ben újjáépítették.

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Srb című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]