Šopot

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Šopot
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZára
KözségBenkovac
Jogállás falu
Irányítószám 23420
Körzethívószám (+385) 023
Népesség
Teljes népesség281 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság170 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Šopot (Horvátország)
Šopot
Šopot
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 01′ 20″, k. h. 15° 35′ 30″Koordináták: é. sz. 44° 01′ 20″, k. h. 15° 35′ 30″

Šopot falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Benkovachoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zárától légvonalban 30, közúton 43 km-re délkeletre, községközpontjától 3 km-re délnyugatra Dalmácia északi részén, Ravni kotar síkságán, a Zágráb-Split autópálya mellett, a benkovaci kijárat közelében fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu területe valószínűleg már a kora középkorban lakott volt. Itt találták meg a korai horvát történelem egyik legjelentősebb leletét egy Branimir fejedelem nevét tartalmazó 9. századi feliratot. 1928-ban horvát régészek a Grubica nevű magaslat alatti „Crkvina” nevű helyen egy középkori templom maradványait tárták fel. A romok közül kerültek elő az egykori oltár előépítményének részei egy kora román stílusú díszesen faragott mészkő gerenda és az egykori háromszög alakú oromzat, melyeket latin nyelvű felirat látható: „+BRANIMIRO COM(ES) DUX CRUATORV(M) COGIT(AVIT)” Ez a történelem első olyan írott forrása, amely (bár latinul) említi a horvát népnevet. Az oromzat díszítésén kereszt, két madár és növényi ornamentika látható. A falu nevét a közelében található azonos nevű forrásról kapta, ahol a feltételezések szerint a középkorban horvát törzsi gyűlést is tartottak és Branimir valahol ennek közelében építtette fel a templomot.[2]

Területe a 15. századtól 1797-ig a Velencei Köztársaság része volt. Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot és a campo formiói béke értelmében osztrák csapatok szállták meg. 1806-ban a pozsonyi béke alapján a Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 130, 1910-ben 204 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1941-ben a szomszédos településekkel együtt Olaszország fennhatósága alá került. Az 1943. szeptemberi olasz kapituláció után visszatért Horvátországhoz, majd újra Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának csaknem 70 százaléka horvát, 28 százaléka szerb nemzetiségű volt. 1991 szeptemberében szerb lakói csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz és a település szerb megszállás alá került. A szerb szabadcsapatok a jugoszláv néphadsereg támogatásával háborús bűntettet követtek el az itteni horvát lakossággal szemben, melynek tizenegy helyi lakos esett áldozatául. 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a horvát hadsereg. Szerb lakossága elmenekült és azóta is csak nagyon kevesen tértek vissza. A településnek 2011-ben 281 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
130 399 140 122 167 204 312 347 474 486 521 572 565 531 271 281

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Középkori templom alapfalai a Crkvina nevű helyen. A šopoti felirat lelőhelye.
  • Szent Nediljica tiszteletére szentelt kápolnáját 1992-ben a szerbek lerombolták. 2003-ban Benkovac város és a helyiek anyagi hozzájárulásával építették újjá és a háborús áldozatok emlékkápolnájaként szentelték fel.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]