Gornje Ceranje

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gornje Ceranje
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZára
KözségBenkovac
Jogállás falu
Irányítószám 23420
Körzethívószám (+385) 023
Népesség
Teljes népesség62 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság170 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gornje Ceranje (Horvátország)
Gornje Ceranje
Gornje Ceranje
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 58′ 40″, k. h. 15° 37′ 15″Koordináták: é. sz. 43° 58′ 40″, k. h. 15° 37′ 15″

Gornje Ceranje falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Benkovachoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zárától légvonalban 35, közúton 44 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 9 km-re délre Dalmácia északi részén, Ravni kotar területén, a Zágráb-Split autópálya mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

Ceranje neve már a 11. században feltűnik „Cerani” alakban. A 15. századtól velencei uralom alatt állt. 1527-ben a környező településekkel együtt elfoglalta a török. A török uralom 1683-ig tartott, amikor hosszú felszabadító harcok után a megszállókat elűzték. Ezzel párhuzamosan új népesség költözött be az üresen hagyott területre, mely pravoszláv (tulajdonképpen szerb) volt, akiket a korabeli velencei források vlachoknak, illetve morlakoknak neveznek. 1797-ig a Velencei Köztársaság része volt. Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot és a campo formiói béke értelmében osztrák csapatok szállták meg. 1806-ban a pozsonyi béke alapján a Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1880-ban 168, 1910-ben 256 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1941-ben a szomszédos településekkel együtt Olaszország fennhatósága alá került. Az 1943. szeptemberi olasz kapituláció után visszatért Horvátországhoz, majd újra Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 80 százaléka szerb, 12 százaléka horvát nemzetiségű volt. 1991 szeptemberében szerb lakói csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz és a település szerb igazgatás alá került. 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a horvát hadsereg. Szerb lakossága elmenekült, később csak kevesen tértek vissza. A településnek 2011-ben 62 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 168 172 181 256 0 0 326 358 399 330 326 316 61 62

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Illés próféta tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma 1712-ben épült. Egyhajós épület, homlokzata felett pengefalas harangépítménnyel, benne két haranggal. A templom körül temető található.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Benkovački kraj kroz vjekove Benkovac, 1987. YU ISBN 8673770106

További információk[szerkesztés]