Gornji Karin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gornji Karin
Gornji Karin látképe
Gornji Karin látképe
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZára
KözségObrovac
Jogállás falu
Irányítószám 23452
Körzethívószám (+385) 023
Népesség
Teljes népesség824 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság15 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 08′ 06″, k. h. 15° 37′ 55″Koordináták: é. sz. 44° 08′ 06″, k. h. 15° 37′ 55″
A Wikimédia Commons tartalmaz Gornji Karin témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Gornji Karin falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Obrovachoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zárától légvonalban 32, közúton 40 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 8, közúton 14 km-re délnyugatra, Dalmácia északi részén és a Ravni kotari tájegység északi részén, a Karini-tenger partján, a Bijela-patak torkolatánál fekszik.

Strand Gornji Karin

Története[szerkesztés]

Karin területén már a rómaiak előtt az ókorban erődített település állt. A vár maradványai Benkovac felől Karin felé haladva Popovići felé kanyarodva egy magaslaton találhatók. A romokhoz egy meredek ösvény vezet fel. A várat még az illírek építették, erről tanúskodnak az itt talált cserépköredékek és egy Latra istennek szentelt templom feltárt részei.[2] A rómaiak idejében Karint „Corinium”nak nevezték és amfiteátrumot is építettek ide. A horvátok letelepedése után a horvát Karinjan nemzetség központja lett (erről egy oltárelőépítmény felirata tanúskodik). Ezután a hagyomány szerint Dmitar Zvonimir horvát király nászajándékként Klaudija nevű lányával aki Voniha Lapčanin felesége lett, a Lapčan nemzetségnek adta.[2] A várat a 10. században a híres bizánci császár Bíborbanszületett Konstantin is megemlíti.[3] Karin a középkorban a Gusić nemzetséghez tartozó Kurjaković és Karlović családok uralma alatt állt.[2] Határában a 15. században egy korábbi bencés kolostor helyén a ferencesek építettek kolostort. A török 1527-ben foglalta el a várat és a települést. A velenceiek a 17. század közepén rövid időre visszafoglalták, de a török uralom egészen 1685-ig tartott. A török kiűzése után 1797-ig a Velencei Köztársaság része volt. 1709-ben 659 lelket számláltak a településen. Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot és a campo formiói béke értelmében osztrák csapatok szállták meg. 1806-ban a pozsonyi béke alapján a Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 1040, 1910-ben 1655 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1941-ben a szomszédos településekkel együtt Olaszország fennhatósága alá került. Az 1943. szeptemberi olasz kapituláció, majd német megszállás után visszatért Horvátországhoz, majd újra Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 97 százaléka szerb nemzetiségű volt. 1991-től szerb lakói csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. A Vihar hadművelet idején 1995 augusztusában a horvát hadsereg visszafoglalta a települést. A településnek 2011-ben 1125 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
1.040 1.146 1.234 1.235 1.415 1.655 1.541 1.637 1.001 1.123 1.175 1.089 949 876 859 1.125

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Nedelja tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma 1985-ben épült, 1995-ben a bevonuló horvát erők földig rombolták. Azóta rom.

Az iskola és a posta északkeleti oldalán lévő ligetben az ásatási munkák során egy ókeresztény templom alapjait találták meg. Egyes adatok szerint itt egy Szent Vid tiszteletére szentelt templom állt. Az itt talált, a híveket a szentélytől elválasztó faragott kőtábla töredék és boltszék darabja a templom építését az 5. vagy a 6. századra datálja.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]