Dragove

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dragove
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZára
KözségSali
Jogállás falu
Irányítószám 23 285
Körzethívószám (+385) 023
Népesség
Teljes népesség36 fő (2011) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság126 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dragove (Horvátország)
Dragove
Dragove
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 06′ 45″, k. h. 14° 56′ 00″Koordináták: é. sz. 44° 06′ 45″, k. h. 14° 56′ 00″

Dragove falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Salihoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zárától légvonalban 24 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 27 km-re, közúton 33 km-re északnyugatra a Dugi-sziget északnyugati részén, egy kis termékeny mező szélén, a Bokašin-öböltől mintegy négyszáz méterre fekvő magaslaton Brbinj és Božava között fekszik. Határában az északkeleti part előtt fekszenek a Tatišnjak, Veliki Planatak és Mali Planatak, valamint a Magarčić nevű kis szigetek, míg a délnyugati part közelében található a Mežanj-szigetecske a vele szemben fekvő Veli Žal nevű homokos stranddal. Közvetlenül a falumellett halad el az egész szigetet hosszában átszelő 109-es számú főút. Magas fekvéséből adódóan szép kilátás nyílik innen a környező szigetekre és a már a középkortól említett Dubovicai boldogasszony templomra, amely Mária-ünnepeken népszerű zarándokhelye volt a környező falvak lakosságának.

Története[szerkesztés]

Dragove neve a „draga” főnévből (jelentése hegyek közötti völgy) ered. Ez a völgy ma is szépen látszik, mivel itt a dragovei mezőtől délre halad az aszfaltozott út Božava felé. Itt volt régen birtoka a zárai Drago családnak, így hát az is lehet, hogy a falu róluk kapta a nevét. Biztosan tőlük ered az 1359-től több forrásban is előforduló “Dragove njive” (Drago földjei) helynév is.[1] Környéke már a római korban is lakott volt, amint azt a Dumbovice nevű domb alatti római épületmaradványok is igazolják. A horvát falu a 14. századtól szerepel az írott forrásokban, de ennél biztosan sokkal régebbi, hiszen plébániatemplomát a 1213. századra keltezik.[1] A régi egyházi sematizmusok megjegyzik, hogy Dragove népe a szarajevói püspökség területén fekvő boszniai Vidovče faluból települt be ide.[1] Területe a 14. században a Drago család birtoka volt, akiktől a 15. században a szintén zárai Salomoni család vásárolta meg. A falu területe a sziget többi részéhez hasonlóan Zárához tartozott, majd 1409-től a várossal együtt a Velencei Köztársaság része lett. A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. Dugi otok 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt a Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 219, 1910-ben 323 lakosa volt. Az I. világháborút követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A népesség nagyarányú csökkenése az 1970-es években megindult kivándorlás (főként Amerikába és Ausztráliába) miatt történt. A falunak 2011-ben 36 lakosa volt, akik hagyományosan mezőgazdasággal, halászattal és újabban egyre inkább turizmussal foglalkoznak.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
219 500 221 285 352 323 392 333 381 370 332 311 78 139 42 36

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Lénárd tiszteletére szentelt plébániatemploma a 12. vagy a 13. században épült egy szép kilátást nyújtó magaslaton. Egyhajós épület, homlokzata előtt zömök harangtoronnyal, rajta gúla alakú toronysisakkal. Az eredeti templomnak három oltára volt és többször (1850-ben, 1938-ban) megújították. A Kármelhegyi boldogasszony szobra a lukai Ive Šutrin fogadalmi ajándéka. Egy időben szolgálatát Božaváról látták el. Amint azt az 1603-as egyházi vizitáció alkalmával megjegyzik a hívek oda jártak át Húsvétkor áldozni, mivel Dragovén nem őriztek eucharisztiát.[1] Anyakönyveit 1684-óta vezetik. A temető a templom körül található. A plébániaház 1855-ben épült.
  • A falutól két kilométerre, a nyugati oldalon található a 131 méter magas Dubovica-domb. A dombon a 15. század elején fogadalmi templomot építettek a Kisboldogasszony tiszteletére, amelyet 1420-ban említenek először. A fehérre meszelt falú Mária-kegyhely képét a nép Dubovicai boldogasszonynak nevezi. A templomot később 1674-ben említi egy okirat. A homlokzat feletti harangtornyot 1737-ben építették. A templom mai formáját 1903-ban nyerte el és 1919. július 10-én szentelte fel újra dr. Vinko Pulišić zárai érsek.[1] Mai márvány oltárát 1861-ben építették. A régi Boldogasszony képet rossz állapota miatt 1938-ban újra cserélték, majd később a régi képet is restaurálták Zágrábban és ma Zárában az egyházművészeti emlékek állandó kiállításán látható. Az oltár 1961-ben felszentelt új domborműve Mile Wood szobrászművész munkája Máriát gyermekként ábrázolja összetett kezekkel fehér ruhában, kék övvel, körülötte 12 arany csillagból álló koszorúval. Feje felett angyalok arany koronát tartanak. A korona felett kereszt magasodik, amely egyúttal az oltár keresztje is.[1] A templom minden év Kisboldogasszony és Nagyboldogasszony ünnepén nagy zarándoklat helyszíne. A zarándokhely népszerűségéről tanúskodik a templomban látható számos fogadalmi ajándék.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]