Korlat (Benkovac)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Korlat
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZára
KözségBenkovac
Jogállás falu
Irányítószám 23420
Körzethívószám (+385) 023
Népesség
Teljes népesség353 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság221 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Korlat (Horvátország)
Korlat
Korlat
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 05′ 00″, k. h. 15° 33′ 15″Koordináták: é. sz. 44° 05′ 00″, k. h. 15° 33′ 15″

Korlat falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Benkovachoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zárától légvonalban 26, közúton 34 km-re keletre, községközpontjától 8 km-re északnyugatra, Dalmácia északi részén, Ravni kotari és Bukovica határán fekszik.

Története[szerkesztés]

Korlat a középkorban még Karlović néven a Korlatović család birtoka volt, akiknek váruk állt a településen.[2] 1409-ben Dalmácia eladásakor Korlat a Magyar Királyság része maradt. A várat 1505-ben említi először írásos forrás. A török 1514-ben felégette, majd 1527-ben el is foglalta a települést.[2] A várat 1536-ban foglalta el és rombolta le a török. Korlaton 1636-ban 120 katolikus élt. 1651-ben a közelében kerített be Ilija Smiljanić uszkók vezér katonáival egy ötezer fős török sereget és teljesen megsemmisítette. Ekkoriban változott meg a település neve Karlovićról Korlatra. Mandevia nini püspök 1710-es egyházlátogatásakor két templomot említ a településen, melyek Szent Jere (Jeromos), illetve a Praskvić településrészen Szűz Mária tiszteletére voltak szentelve. A korlati Szent Jere templomot 1710. április 30-án látogatta meg és a látottak alapján ősréginek ítélte. Építését a 1213. századra tette, a leírás szerint boltozott, egyhajós épület volt, keleti részén félköríves apszissal. A nyugati homlokzaton volt a kapuzat felette lunettával. A faluban akkor hét katolikus család élt.[2] A Szűz Mária templom látogatása július 1-jén történt. Ezt a katolikus hívek felújították. Kápolnája boltozott volt és a templomban a püspök egy óhorvát misekönyvet is talált. A templom körül régi temető volt számos sírral és akkor is folyamatosan temetkeztek ide.[2] A településnek 1857-ben 371, 1910-ben 576 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1941-ben a szomszédos településekkel együtt Olaszország fennhatósága alá került. Az 1943. szeptemberi olasz kapituláció után visszatért Horvátországhoz, majd újra Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 43 százaléka szerb, 55 százaléka horvát nemzetiségű volt. 1991 szeptemberében szerb lakói csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz és a település szerb igazgatás alá került. 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a horvát hadsereg. Szerb lakói elmenekültek. 2011-ben 353 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
371 432 473 463 500 576 580 683 931 1.019 1.118 1.142 1.070 941 373 353

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A korlati Szent Jeromos templomot a délszláv háború idején a szerbek földig rombolták.[2] Maradványai a Benkovac felől jövő útról jobbra, a mezőre kanyarodva egy ciprusfacsoportnál láthatók. A templomot a 12–13. században építették román stílusban félköríves apszissal. Közvetlenül a Ninből Kninbe menő fontos középkori út a „Via Magna” mellett állt.
  • A Szűz Mária templom romja az út déli oldalán levő szembetűnő magaslaton áll. A keresztnél levő útelágazásnál balra kell fordulni és ötszáz méter megtétele után a temető előtt állt a szerény, de nevezetes épület. Nagyszerű kilátás nyílik innen a környező tájra, a tágas síkságból kiemelkedő néhány magaslatra, elsősorban a nyugatra látható Nadin várának tekintélyes romjaira. A templom egyhajós épület volt félköríves apszissal és egyedülálló homlokzattal, melyről e vidéken szokatlan módon hiányzott a harangtorony. Az északi falban és az apszis falában feltűnnek a szabályosra faragott kváderkövek és még áll a hajót az apszistól elválasztó ív is. A templomnak a főbejáraton kívül délről is volt bejárata, amely a felette elhelyezett glagolita feliratos tábláról volt nevezetes. A felirat szerint a templomot egy bizonyos Marko nevű pap építette híveivel 1751-ben. Ez tulajdonképpen a barokk stílusú újjáépítés ideje volt, hiszen a török uralom után ez a templom is romosan állt. A délszláv háború idején 1991. szeptember 18-án a szerb erők a Szent Jeromos templomhoz hasonlóan ezt a templomot is lerombolták.[2] Csupasz falai maradtak, de újjáépítése folyamatban van. A templom előtt a közelben a Sveta Nedeljica nevű helyen állt az eredeti 11. századi Szűz Mária templom, melyet a török még a 15. század végén rombolt le. Maradványait Ejnar Dyggve tárta fel és vázlatos rajzot készített róla. Napjainkban a zárai múzeum munkatársa Radomir Jurić vezeti a feltárását.
  • A falu új plébániatemplomát 2007-ben építették, Ivan Prenđa zárai érsek szentelte fel. Négyszög alaprajzú modern épület. Haragtornyában három harang található. A plébániaházat 1998-ban építették. [2]
  • Korlat középkori vára az 1520-ban készített velencei térképen látható, a török hódítás idején 1536-ban rombolták le. Nyoma sem maradt.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]