Gornja Jagodnja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gornja Jagodnja
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZára
KözségPolača
Jogállás falu
Irányítószám 23423
Körzethívószám (+385) 023
Népesség
Teljes népesség85 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság128 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gornja Jagodnja (Horvátország)
Gornja Jagodnja
Gornja Jagodnja
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 00′ 45″, k. h. 15° 32′ 15″Koordináták: é. sz. 44° 00′ 45″, k. h. 15° 32′ 15″

Gornja Jagodnja falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Polačához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zárától légvonalban 27, közúton 44 km-re délkeletre, Dalmácia északi részén, községközpontjától 2 km-re keletre Ravni kotar középső részén, a Zágráb - Split autópálya közelében fekszik. A tengertől való távolsága légvonalban 10, közúton 12 km.

Története[szerkesztés]

A török 1528-ban foglalta el ezt a területet ahova velük együtt pravoszláv vlach lakosság érkezett. 1685-ben szabadult fel végleg uralma alól, amikor a közeli Vrána igazgatása alá került. 1797-ig a Velencei Köztársaság része volt. Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot és a campo formiói béke értelmében osztrák csapatok szállták meg. 1806-ban a pozsonyi béke alapján a Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 277, 1910-ben 452 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1941-ben a szomszédos településekkel együtt Olaszország fennhatósága alá került. Az 1943. szeptemberi olasz kapituláció után visszatért Horvátországhoz. 1991-től többségben szerb lakói csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz és tevékenyen részt vettek annak harcaiban. A Vihar hadművelet idején 1995 augusztusában a falu teljes szerb lakossága elmenekült és közülük legtöbben később sem tértek vissza. A településnek 2011-ben 85 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
277 579 328 314 362 452 487 534 568 642 622 603 534 490 46 85

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Simeon tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma 1868-ban épült. Egyhajós épület, homlokzata felett harangépítménnyel, benne két haranggal. A templom körül temető található.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]