Gornje Raštane
| Gornje Raštane | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Község | Sveti Filip i Jakov |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 23207 |
| Körzethívószám | (+385) 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 425 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 48 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 57′ 36″, k. h. 15° 25′ 48″Koordináták: é. sz. 43° 57′ 36″, k. h. 15° 25′ 48″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gornje Raštane falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Sveti Filip i Jakovhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Zárától légvonalban 19 km-re, közúton 24 km-re délkeletre, Biogradtól légvonalban 10 km-re, közúton 14 km-re északra, Dalmácia északi részén, Ravni kotar egy termékeny völgyében fekszik.
Története[szerkesztés]
Raštane nevét egykoron sűrű tölgyesekkel (horvátul „hrast”) benőtt határáról kapta. Az írásos források 1240-ben említik először,[2] majd 1349-ben, 1385-ben, 1387-ben és 1513-ban is „Hrašćane” néven említik.[3] A horvát Kačić nemzetség birtoka volt, majd a Glamočan és Ramljan családoké. A középkorban Szent György templomának saját plébánosa volt, akit 1446-ban említenek.[3] A templomot valószínűleg a török háborúk során rombolták le. A település ekkor teljesen elnéptelenedett, plébánosát 1532-ben említik utoljára Stjepan Jusić személyében.[3] A kandiai háborút (1669) követően, majd a karlócai béke (1699] után főként Bukovicáról és a Murter-szigetről érkezett családokkal telepítették be.[4] A 17. századtól a goricai plébániához tartozott. A település 1797-ig a Velencei Köztársaság része volt, majd miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot és a campo formiói béke értelmében osztrák csapatok szállták meg. 1806-ban a pozsonyi béke alapján az Első Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1880-ban 137, 1910-ben 41 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a szomszédos településekkel együtt Olaszország fennhatósága alá került. Az 1943. szeptemberi olasz kapituláció után horvát csapatok vonultak be a településre, amely ezzel visszatért Horvátországhoz. A településnek 2011-ben 456 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkoztak.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 137 | 91 | 26 | 41 | 0 | 0 | 384 | 476 | 596 | 593 | 503 | 591 | 469 | 456 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- A raštanei mezőn találhatók az 1446-ban említett és a török korban lerombolt középkori Szent György plébániatemplom romjai.[3]
- Viternici nevű településrészétől nem messze a Bojan-kút mellett egy ismeretlen titulusú templom állt. Ugyancsak egy ismeretlen templom volt Tičevo mellett a Crkvina nevű helyen is. Ezen kívül Tičevón feltártak egy két méter mély, szűk üreget is, mely egykor valószínűleg élelmiszer tárolására szolgált.[4]
- Jarugánál egy ókori hamvasztásos sír került elő említésre méltó tárgyi mellékletekkel, melyeket ma a zárai és biogradi múzeumokban őriznek.[2]
További információk[szerkesztés]
- Sveti Filip i Jakov község hivatalos oldala (horvátul)
- A község információs oldala (angolul)
- A zárai érsekség honlapja (horvátul)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Opcina-svfilipjakov.hr:Raštane Donje(horvátul)
- ↑ a b c d Zupe.zadarskanadbiskupija.hr:Gorica-Raštane Archiválva 2015. július 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- ↑ a b Opcina-svfilipjakov.hr:Raštrane Gornje[halott link](horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
