Šimuni
| Šimuni | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Község | Pag |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 23 251 |
| Körzethívószám | (+385) 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 164 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 8 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Šimuni
Pozíció Horvátország térképén
| |
| é. sz. 44° 28′ 10″, k. h. 14° 57′ 40″Koordináták: é. sz. 44° 28′ 10″, k. h. 14° 57′ 40″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Šimuni témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Šimuni falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Paghoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Pagtól légvonalban 8 km-re, közúton 12 km-re északnyugatra, a sziget középső részén a délnyugati parton, a Maun-szigettel szemben, három kis öbölben fekszik. Az északi öböl a település tengeri kikötője, biztonságos kikötő- és horgonyzóhely az Adrián közlekedő hajók számára. A középső öböl a halászkikötő, ahol a helyi halászok bárkái állomásoznak. A déli öbölben találáható a település kavicsos strandja. Nem messze található a sziget egyik nagy autóskempingje az „autokamp Šimuni”, ahol sportközpont, étterem, pizzéria és műugró központ is található.
Története[szerkesztés]
A település a 19. század második felében keletkezett, amikor a pagi Fabijanić testvérek telepedtek itt meg és a tengerhez közel felépítették az első pásztorkunyhót, valamint Páduai Szent Antal tiszteletére egy szerény kis kápolnát, ahol a helyi hívek összegyűlhettek. Nevét a hagyomány szerint Šimun Fabijanićról kapta, aki testvérével az első pásztorkunyhót építette. Lakói állattartással, halászattal, földműveléssel, sajtkészítéssel foglalkoztak. Az 1875-ös egyházi sematizmus szerint Šimuni hívei a kolani plébániához tartoztak, melytől a távolsága mindössze 5 km volt. A helyiek úgy tartják, hogy Šimuniban a szél az úr, mivel a bóra itt különösen erősen fúj és mindent kifehérít: fehérek a kövek, a juhnyájak, az ünnepi pagi csipke és a messze földön híres pagi sajt is. A település csak a 20. század második felében, főként az 1970-es évektől a turizmus fellendülésével kezdett benépesülni. A magánházak szobáit kezdték turistaszállásokként kiadni, új házak, nyaralók, panziók épültek. 2011-ben 165 állandó lakosa volt. Ma a falu egyre inkább üdülőtelep képét mutatja.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 2 | 0 | 12 | 22 | 22 | 0 | 62 | 82 | 90 | 82 | 89 | 108 | 135 | 165 |
(1857-ben, 1869-ben és 1890-ben nem volt állandó lakossága, 1931-ben lakosságát Paghoz számították.)
Nevezetességei[szerkesztés]
Szent Miklós tiszteletére szentelt templomát 1988-ban építették.
A Šimuni-öbölben a tengerfenéken több sorban, mintegy negyven bronzkori faoszlop csonkja található, közelükben bronzkori kerámia leletekkel.[4]
A Vela Letovica-öböl előtt az i. e. 1. századból származó római kereskedelmi hajó roncsa fekszik a tengerfenéken Lamboglia II. típusú amfora rakományával. Az amfórarakomány nyugat-keleti irányban körülbelül 23 méter hosszan és 7-8 méter szélesen fekszik a tengerfenéken. Nem messze tőle van egy nagyobb, domború felirattal ellátott ólomhorgony is található.[5]
További információk[szerkesztés]
- Pag város hivatalos oldala (horvátul)
- Pag város turisztikai irodájának oldala (horvátul) (angolul) (németül) (olaszul) (lengyelül)
- Pagi kulturális információk (horvátul)
- Pagi szállásinformációk (horvátul) (angolul) (magyarul)
- Térkép Kalauz – Pag (magyarul)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: P-6001.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: P-5947.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Šimuni című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
