Zelengrad (Obrovac)
| Zelengrad | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Község | Obrovac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 23450 |
| Körzethívószám | (+385) 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 73 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 460 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 08′ 20″, k. h. 15° 43′ 50″Koordináták: é. sz. 44° 08′ 20″, k. h. 15° 43′ 50″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zelengrad témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zelengrad falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Obrovachoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Zárától légvonalban 40, közúton 61 km-re keletre, községközpontjától 12 km-re délkeletre, Dalmácia északi részén és a Bukovica tájegység északi részén fekszik. A kis hegyi település észak–déli irányban mintegy 6, kelet–nyugati irányban mintegy 7 kilométer szélességben nyúlik el. Tengerszint feletti magassága 300 és 550 méter között váltakozik. Központi része, ahol a templom és az iskola is található 460 méterrel van a tengerszint felett. Határa hegyes, sziklás, mind növényzetben, mind termőtalajban szűkölködik. Emiatt lakóinak fő megélhetési forrása az állattartás.
Története[szerkesztés]
Zelengrad és környéke már az őskorban lakott volt, de az emberi élet nyomai fennmaradtak az ókorból, az illírek és a rómaiak idejéből is. A szláv törzsek a 7. században telepedtek le ezen a vidéken. A falu neve a központjában található „Zelengradine” hegynek a nevéből származik, amelyen áthalad az Obrovacból Kistanje irányába haladó főút. A hegy neve pedig egyrészt a gyertyán és somfaerdőtől zöldellő tájra, másrészt az ősi vár ma is látható romjaira utal. Zelengrad várát 1453-ban Kurjakovics Tamás gróf birtokaként említik először. A vár az Obrovacra vezető utat ellenőrizte és valószínűleg ennél sokkal korábban épült. 1523-ban elfoglalta a török és csak 1683-ban szabadult fel. A török kiűzése után 1797-ig a Velencei Köztársaság része volt. Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot és a campo formiói béke értelmében osztrák csapatok szállták meg. 1806-ban a pozsonyi béke alapján az Első Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. Maga Zelengrad mint önálló település csak a második osztrák uralom kezdetén tűnik fel a korabeli forrásokban, azelőtt a mai Medviđa része volt.
Nagy esemény volt a falu életében a templom felépítése 1856-ban. A településnek 1857-ben 373, 1910-ben 625 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1941-ben a szomszédos településekkel együtt Olaszország fennhatósága alá került. Az 1943. szeptemberi olasz kapituláció, majd német megszállás után visszatért Horvátországhoz, majd újra Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 90 százaléka szerb, 10 százaléka horvát nemzetiségű volt. 1991-től szerb lakói csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. A Vihar hadművelet idején 1995 augusztusában a horvát hadsereg visszafoglalta a települést. Szerb lakossága elmenekült és közülük legtöbben később sem tértek vissza. A településnek 2011-ben 77 lakosa volt.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 373 | 411 | 463 | 522 | 597 | 625 | 471 | 717 | 575 | 664 | 688 | 624 | 558 | 512 | 44 | 77 |
Nevezetességei[szerkesztés]
Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma 1856-ban épült. 1995-ben a bevonuló horvát csapatok súlyosan megrongálták. Újjáépítése 2009-ben történt.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
További információk[szerkesztés]
- Obrovac község hivatalos oldala (horvátul)
- Obrovac turisztikai egyesületének honlapja[halott link] (horvátul)
- A dalmáciai pravoszláv püspökség honlapja (szerbül)
