Bruvno

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bruvno
A szerb paravoszláv templom.
A szerb paravoszláv templom.
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZára
KözségGračac
Jogállás falu
Irányítószám 23440
Körzethívószám (+385) 023
Népesség
Teljes népesség92 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság750 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bruvno (Horvátország)
Bruvno
Bruvno
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 24′ 00″, k. h. 15° 53′ 45″Koordináták: é. sz. 44° 24′ 00″, k. h. 15° 53′ 45″
A Wikimédia Commons tartalmaz Bruvno témájú médiaállományokat.

Bruvno falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Gračachoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zárától légvonalban 61, közúton 77 km-re, községközpontjától 13 km-re északra, Lika déli részén fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a történelem előtti időkben is éltek emberek. A gyér középkori források ezen a területen nem jeleznek várat. Ennek első ábrázolása Radoslav Lopašićnak a horvát Unamentét ábrázoló térképén található. A török uralom előtti létezését erősíti az a tény, hogy a 17. század elején már török katonai parancsnokság székhelye volt. Ivan Kukuljević a 19. század közepén a várat a régi határőrparancsnoki szálláshely fölé helyezi, amely megfelel a Szent Péter templom feletti 786 méteres magaslatnak. Ezen a helyen azonban ma csak buja növényzet található, várnak semmilyen nyoma nem látszik. A vár formáját csak egy régészeti ásatás tisztázhatná.[2]A vártól nyugatra eső területet régen Selištének nevezték, mely azt is jelzi, hogy a török kiűzése után 1699 körül ide települt az új, pravoszláv lakosság. Templomukat 1860-ban építették. A településnek 1857-ben 2350, 1910-ben 1379 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben a falu csaknem teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. Lakói még ez évben csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. Szerb lakói elmenekültek. A településnek 2011-ben 92 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
2.350 1.343 1.137 1.266 1.414 1.379 1.421 1.347 834 836 818 610 432 292 55 92

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Középkori várhely a Sveti Petar feletti Gradina nevű magaslaton. A falu határában ezen kívül még három ókori és középkori várrom található.
  • Crni Lugnál a Grumila-hegyen történelem előtti romok találhatók.
  • Podčazbina régészeti lelőhely.
  • Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma 1860-ban épült. A II. világháború idején súlyosan megrongálódott, újjáépítése 1989-ben kezdődött.
  • Az Otuča-patakon öt malom található.
  • Több településrészén (Obradovići, Plećaši, Graovo, Podurljaj stb.) találhatók a népi építészet jellegzetes példái.
  • Természeti látványosság a Gutešin-hegycsúcs dolomitsziklái.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]