Krupa (Obrovac)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Krupa
A krupai pravoszláv kolostor
A krupai pravoszláv kolostor
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZára
KözségObrovac
Jogállás falu
Irányítószám 23451
Körzethívószám (+385) 023
Népesség
Teljes népesség127 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság136 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Krupa (Horvátország)
Krupa
Krupa
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 11′ 40″, k. h. 15° 54′ 30″Koordináták: é. sz. 44° 11′ 40″, k. h. 15° 54′ 30″

Krupa falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Obrovachoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zárától légvonalban 55, közúton 75 km-re, községközpontjától légvonalban 18, közúton 26 km-re keletre, Dalmácia északi részén, a Krupa folyó forrása közelében fekszik.

Története[szerkesztés]

Krupa monostorát 1317-ben II. István Uroš szerb király alapította és a mai Bosanska Krupa monostorából hozatott ide szerzeteseket.[2] Építését fia Stefan és unokája Dušan folytatta. Utóbbi építkezésről a monostor templomának boltozatán olvasható egy 1345-ből származó felirat.[3] Mindhárman gazdag ajándékokkal és birtokokkal látták el a monostort. Amikor Észak-Dalmácia a bosnyák bán fennhatósága alá került felgyorsult a boszniai szerbek beköltözése ezekre a területekre. Ekkor épült a krkai és a cetini pravoszláv monostor is. A török 1502-ben kirabolta a monostort, a szerzetesek a krkai kolostorba menekültek, majd visszatértük után újjáépítették a monostort.[2] A 17. század elején a pátriárka rendeletére Georgije Mitrofanović szerzetes festőművész életrajzi jelenetekkel festette ki a monostor templomának belsejét. Bár a török uralom idején súlyos károkat szenvedett a viszontagságokat túlélt szerzetesei 1642-ben visszatértek. A 17. és a 18. században a monostor mellett női szerzetesek is éltek, akik az épületegyüttestől északra épített külön házakban laktak. A monostor templomába csak imádkozni jártak, illetve női munkákat végeztek. Házaik maradványai ma is látszanak.[2] Észak-Dalmácia török alóli felszabadulása után 1699-ben Krupa újra a Velencei Köztársaság része lett. A velencei uralom 1797-ig tartott. Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot és a campo formiói béke értelmében osztrák csapatok szállták meg. 1806-ban a pozsonyi béke alapján a Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. 1846-ban a monostorban kisebb iskola kezdte meg működését. Ide járt a neves szerb író, Simo Matavulj is.[2] A monostor szerzetesei között sokan magas egyházi tisztségeket viselő hittudósok is voltak, akik Šibeniken és Zárán tanítottak.[2]A falunak 1857-ben 508, 1910-ben 860 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1941-ben Dalmácia Olaszország fennhatósága alá került. Közelében az olasz területek határa, melyet Zrmanja folyó képezett. Az 1943. szeptemberi olasz kapituláció, majd német megszállás után újra Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 99 százaléka szerb nemzetiségű volt. 1991-től szerb lakói csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. A Vihar hadművelet idején 1995 augusztusában a horvát hadsereg visszafoglalta a települést, melynek szerb lakossága elmenekült. A településnek 2011-ben 127 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
508 569 564 580 749 860 883 879 948 893 839 656 484 412 57 127

Nevezetességei[szerkesztés]

Pravoszláv monostora a falutól nyugatra a Krupa jobb partján áll. 1317-ben alapította Milutin István szerb király. Az épületegyüttes mai formáját az 1855-ös átépítés során nyerte el. Bár a török is többször felégette, a legnagyobb pusztítást a II. világháború idején szenvedte el, mely után teljesen újjá kellett építeni.[2] A monostor évszázadokig a dalmáciai szerb pravoszláv hitélet egyik fő védelmezője és központja volt, mely a török kor viszontagságait is átvészelte. Szerzetesei mindig visszatértek és megújították. Az 1960-as évekven fedezték fel a monostor templomában azokat a freskókat, melyeket 1622-ben Georgij Mitrofanović a nevezetes hilandari monostor ebédlőjének festője készített.[3] Krupán őriznek olyan ikonokat is, melyek a 16. századi görög ikonfestő Jovan Apaka munkái és rmnjai monostorból kerültek ide az 1875-ös boszniai felkelés idején. A monostor kincstára három értékes atniminszt (az ortodox oltár fontos tartozéka) is őriz, az elsőt Theodosius jeruzsálemi pártiárka, a másodikat (1743) Arsenije IV Jovanović peći pátriárka adományozta, a harmadik helyi munka 1739-ben készült. A monostor könyvtárában 22 török fermánt is őriznek, melyek közül a leghíresebb a krkai monostor védelmét biztosító, II. Musztafa oszmán szultán által Isztambulban kiadott okirat.[3] Számos misekönyvet és más értéket is őriznek még itt.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]