Kamermayer Károly
| Kamermayer Károly | |
 | |
| Kamermayer Károly (1873) | |
| Született | 1829. május 14.[1][2] Pest |
| Elhunyt | 1897. június 5. (68 évesen)[1][2] Abbázia |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | várospolitikus |
| Tisztsége | polgármester (1873–1896, Budapest) |
| Iskolái | Pesti Királyi Tudományegyetem (–1855) |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (28-díszsor-36) |
| Budapest 1. polgármestere | |
| Hivatali idő 1873. október 25.[3] – 1896 | |
| Előd | nem volt |
| Utód | Márkus József |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kamermayer Károly témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kamermayer Károly (névváltozata Kammermayer) (Pest, 1829. május 14. – Abbázia, 1897. június 5.) miniszteri tanácsos, Budapest első polgármestere, Csárdi Antal szépapja.[4][5]
Ifjúsága[szerkesztés]
Jómódú pesti polgárcsaládban született. Apja Kamermayer József gyárigazgató,[6] édesanyja Emerling Anna volt. Középiskoláit Pesten elvégezve, a jogi tanfolyamot hallgatta Egerben, majd Pesten. 1848 elején még a pozsonyi országgyűlésen vett részt (az ifjak közt), ám a szabadságharc őszi kezdetére otthagyta az egyetemet, és honvédnak állt. Csakhamar hadnaggyá nevezték ki. Hősiesen küzdötte végig a szabadságharcot; részt vett a szolnoki, hatvani, kápolnai, isaszegi és cinkotai ütközetekben, Buda bevételénél és a peredi csatában. Klapka hősies magatartásáért főhadnaggyá léptette elő. A komáromi kapituláció után Pestre tért vissza, és újra beiratkozott a jogra.
Hivatalnoki karrierje[szerkesztés]
Mivel önmagát kellett eltartania, Buda városához állott be napidíjasnak, és 1857-ben tanácsi titkárrá nevezték ki, a pesti dologháznál tisztviselő volt. Karrierje az 1860-as politikai fordulat hatására kezdett felívelni. Ekkor Buda városának hivatalnoki karába számos 1848-as hazafit választottak be – köztük őt is. Tehetséges hivatalnoknak bizonyult, szorgalma mellett Buda város közgyűlésén Széchenyi István gróf fölött mondott emlékbeszédének hatása is hozzájárult ahhoz, hogy rövid idő múlva kivívta magának a főjegyzői hivatalt. Pozícióját politikai szereplésre használta: emlékezetes 1861-es beszéde, amit az abszolutizmus ellen mondott.
1867-től már pesti tanácsnokként felelt a közegészségügyi és köztisztasági ügyekért. Nevéhez fűződik a közvágóhíd megépítése is.
Budapest első polgármestere[szerkesztés]
1873-ban, az egyesített Budapest megszületésekor a népszerű várospolitikust nagy többséggel választották meg polgármesternek. (Ez jelentette a város gyakorlati vezetését, míg az inkább reprezentatív és ellenőrző szereppel létrehozott főpolgármesteri tisztségre Ráth Károlyt választották.)
További három terminust is kitöltött pozíciójában: 1879-ben, 1885-ben és 1891 is újraválasztották. 1896-ig – 23 éven át – állt a főváros élén. Ő alapította a Fővárosi Egyletet, ahol a főváros fejlődése érdekében sok életrevaló eszmét pendítettek meg.
Nevéhez fűződik a város új, korszerűbb közigazgatásának kiépítése, a hivatalok, ügyosztályok munkájának beindítása, az új kerületi elöljáróságok megszervezése. Ugyanakkor odafigyelt az infrastrukturális fejlesztésekre is: korszerűsíttette a városi közúthálózatot, s polgármestersége alatt szépen fejlődött a város víz- és csatornahálózata is. Az egyik legnagyobb beruházás, ami a nevéhez fűződik, a Fővám téri Nagyvásárcsarnok megépítése. 1896-ban betegségére hivatkozva nyugdíjazását kérte, így a vásárcsarnok átadásán már nem polgármesterként, hanem mint egyszerű polgár vett részt.
Az 1876-os budapesti árvíz alkalmával tanúsított működéséért a III. osztályú Vaskorona-rendet kapta; az 1879-es szegedi árvíz, a boszniai okkupáció alkalmából királyi elismerésben részesült. 1893-ban miniszteri tanácsosi címet kapott.
1897-ben Abbáziában hunyt el, hamvai a Kerepesi temetőben, díszes síremlék alatt nyugszanak.
Házassága és gyermekei[szerkesztés]
1863. július 14-én Pesten feleségül vette remetei és pogányesti Sebastiani Klotildot (1839–1911).[7][8] A frigyből született:
Emlékezete[szerkesztés]
Szobrot 1942-ben emeltek neki, amely ma is áll a róla elnevezett belvárosi terecskén, az Invalidus-ház és a pesti megyeháza között.
Források[szerkesztés]
- Kamermayer Károly jogász, az egyesített Budapest első polgármestere 115 éve, 1897. június 5-én hunyt el (mtva.hu, 2012. március)
- Kamermayer Károly polgármester levele 1878-ból
- Budapest korábbi polgármesterei és főpolgármesterei
- Budapest lexikon I–II. Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. ISBN 963-05-6409-2
- Bokor József (szerk.). Kamermayer, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Gyászjelentése
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/07318.htm, Kamermayer Károly, 2017. október 9.
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ https://pestbuda.hu/cikk/20210222_bolcs_diplomatikus_baratsagos_vezetoje_volt_a_fovarosnak_200_szuletett_rath_karoly_budapest_elso_fopolgarmestere
- ↑ Kamermayer és a Fővám téri vásárcsarnok Mandiner, 2014. szeptember 11. 15:14
- ↑ familysearch.org Kammermayer Károly gyászjelentése
- ↑ Információ Kamermayer Károly végső nyughelyéről. [2014. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 12.)
- ↑ Károly KAMMERMAYER
- ↑ familysearch.org Kamermayer Károlyné Sebastiani Klotild gyászjelentése
További információk[szerkesztés]
- Kamermayer Károly szobra Budapesten
- Kamermayer Károly sírja
- Muzsikáló Podmaniczkyak / Udvardi István: Rekviem a város atyjáért Kamermayer Károly emlékére; Kollázs, Veszprém 2002 (Collage könyvek)
- Kamermayer Károly: Emlékbeszéd a halhatatlan érdemű hazafi gr. Széchényi István fölött; Bagó Ny., Buda, 1861
- Kamermayer Károly: Magyarország mélyen tisztelt törvényhozó testületéhez tiszteletteljes felirata és kérelme Budapest főváros közönségének; Pesti könyvny., Bp., 1875