Kamermayer Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kamermayer Károly
Kamermayer Károly (1873)
Kamermayer Károly (1873)
Született 1829. május 14.
Pest
Elhunyt 1897. június 5. (68 évesen)
Abbázia
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Állampolgársága osztrák–magyar
Foglalkozása politikus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kamermayer Károly témájú médiaállományokat.
Kamermayer Károly temetési menete az országos kaszinó új épülete előtt a Kossuth Lajos utcában

Kamermayer Károly, másként: Kammermayer (Pest, 1829. május 14.Abbázia, 1897. június 5.) miniszteri tanácsos, Budapest első polgármestere volt. Csárdi Antal szépapja.[1][2]

Ifjúsága[szerkesztés]

Jómódú pesti polgárcsaládban született. Apja Kamermayer József gyárigazgató,[3] édesanyja Emerling Anna. Középiskoláit Pesten elvégezve, a jogi tanfolyamot hallgatta Egerben, majd Pesten. 1848 elején még a pozsonyi országgyűlésen vett részt (az ifjak közt), ám a szabadságharc őszi kezdetére otthagyta az egyetemet és honvédnak állt. Csakhamar hadnaggyá nevezték ki. Hősiesen küzdötte végig a szabadságharcot; részt vett a szolnoki, hatvani, kápolnai, isaszegi és cinkotai ütközetekben, Buda bevételénél és a peredi csatában. Klapka hősies magatartásáért főhadnaggyá léptette elő. A komáromi kapituláció után Pestre tért vissza és újra beiratkozott a jogra.

Hivatalnoki karrierje[szerkesztés]

Mivel önmagát kellett eltartania, Buda városához állott be napidíjasnak és 1857-ben tanácsi titkárrá nevezték ki, a pesti dologháznál tisztviselő volt. Karrierje az 1860-as politikai fordulat (októberi diploma) hatására kezdett felívelni. Ekkor Buda városának tisztikarába számos 1848-as hazafit választottak be – köztük őt is. Tehetséges hivatalnoknak bizonyult, szorgalma mellett Buda város közgyűlésén Széchenyi István gróf fölött mondott emlékbeszédének hatása is hozzájárult ahhoz, hogy rövid idő múlva kivívta magának a főjegyzői hivatalt. Pozícióját politikai szereplésre használta: emlékezetes 1861-es beszéde, amit az abszolutizmus ellen mondott.

1867-től már pesti tanácsnokként felelt a közegészségügyi és köztisztasági ügyekért. Nevéhez fűződik a közvágóhíd megépítése is.

Budapest első polgármestere[szerkesztés]

Kamermayer Károly sírja Budapesten. Kerepesi temető 28-díszsor-36. Donáth Gyula alkotása.

1873-ban, az egyesített Budapest megszületésekor a népszerű várospolitikust nagy többséggel választották meg polgármesternek. (Ez jelentette a város gyakorlati vezetését, míg az inkább reprezentatív és ellenőrző szereppel létrehozott főpolgármesteri tisztségre Ráth Károlyt választották.)

További három terminust is kitöltött pozíciójában: 1879-ben, 1885-ben és 1891 is újraválasztották. 1896-ig – 23 éven át – állt a főváros élén. Ő alapította a Fővárosi Egyletet, ahol a főváros fejlődése érdekében sok életrevaló eszmét pendítettek meg.

Nevéhez fűződik a város új, korszerűbb közigazgatásának kiépítése, a hivatalok, ügyosztályok munkájának beindítása, az új kerületi elöljáróságok megszervezése. Ugyanakkor odafigyelt az infrastrukturális fejlesztésekre is: korszerűsíttette a városi közúthálózatot, s polgármestersége alatt szépen fejlődött a város víz- és csatornahálózata is. Az egyik legnagyobb beruházás, ami a nevéhez fűződik, a központi vásárcsarnok, azaz a mai Fővám téri nagycsarnok megépítése. 1896-ban betegségére hivatkozva nyugdíjazását kérte, így a vásárcsarnok átadásán már nem mint polgármester, hanem egyszerű polgár vett részt.

Az 1876-os árvíz alkalmával tanúsított működéséért a III. osztályú Vaskorona-rendet kapta; a szegedi árvíz, a boszniai okkupáció alkalmából királyi elismerésben részesült. 1893-ban miniszteri tanácsosi címet kapott.

1897-ben Abbáziában hunyt el, hamvai a Kerepesi úti temetőben, díszes síremlék alatt nyugszanak.

Házassága és gyermekei[szerkesztés]

1863. július 14-én Pesten feleségül vette remetei és pogányesti Sebastiani Klotildot (18391911).[4][5] A frigyből született:

  • Kamermayer Irma (1866-?).
  • Kamermayer Anna Alojzia (1870-?).

Emlékezete[szerkesztés]

Szobrot 1942-ben emeltek neki, amely ma is áll a róla elnevezett belvárosi terecskén, a fővárosi és a Pest megyei önkormányzatok épülettömbjei között.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információ[szerkesztés]