Központi Vásárcsarnok
| Központi Vásárcsarnok | |
| I. számú vásárcsarnok | |
.jpg) | |
| A vásárcsarnok a Vámház körút felől | |
 | |
| Település | Budapest IX. kerülete |
| Cím | 1093 Budapest, Vámház körút 1–3. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1894–1896 |
| Rekonstrukciók évei | 1991–1994 |
| Építési stílus | szecessziós építészet |
| Tervező | Pecz Samu |
| Építész(ek) | Pecz Samu |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | vásárcsarnok |
| Alapadatok | |
| Alapterület | 8363 m² |
| Teljes terület | 11 532 m² |
| Elhelyezkedése | |
 Központi Vásárcsarnok
Pozíció Budapest IX. kerülete térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 12″, k. h. 19° 03′ 32″47.486690°N 19.058800°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 12″, k. h. 19° 03′ 32″47.486690°N 19.058800°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Központi Vásárcsarnok témájú médiaállományokat. | |
A Nagycsarnok (hivatalos nevén Központi Vásárcsarnok, egyéb nevei: Vásárcsarnok, Fővám téri központi vásárcsarnok, régebben Dimitrov csarnok) Budapest legnagyobb vásárcsarnoka, amely Budapesten, a Ferencvárosban található.
Fekvése
[szerkesztés]A mai Szabadság híd pesti hídfőjénél volt a Fővámház, ahol a Duna folyamon szállított áruk elvámolását végezték. A vízi út közelsége is magyarázza, hogy itt alakult ki Pest egyik legforgalmasabb piactere, két városrész, a Belváros és a Ferencváros határán.
Az első időkben saját vasúti rakodóvágánya is volt, és a felszín alatt folyosó kötötte össze a dunai rakparttal. Utóbbit később (egészen napjainkig) szemétszállításra használták. A Duna felőli, rácsos bejárati kapuján keresztül a 4-es metró megállójához kapcsolódóan, a 2-es villamos vágányainak lesüllyesztéséig jól látszott a vásárcsarnok felé vezető hosszú folyosó.
1965-ig vasúti kapcsolata volt a Budapest-Dunapart teherpályaudvarral.[1]
A beruházás
[szerkesztés]A Központi Vásárcsarnok volt az egyik legnagyobb beruházás, ami Kamermayer Károlynak, az 1873-ban létrejött Budapest első (fő)polgármesterének nevéhez fűződik, aki 1896-os nyugalomba vonulását követően a komplexum átadásán már magánemberként vett részt.
Az épület
[szerkesztés]Pecz Samu építész, műegyetemi tanár nyertes pályázati tervei alapján készült el, 1894–1896 között.
A magyarországi historizmus téglaépítészetének egyik legjelentősebb alkotása. A bejárati kőkapuk neogótikus stílusjegyeket viselnek. A tetőt a pécsi Zsolnay-gyár színes épületkerámiái fedik. Kovácsoltvas szerkezettel fedett alapterülete 8363 négyzetméter, a 60 méter főhomlokzatú csarnok bazilikás belső terű főhajója 28 méter magas, 150 méter hosszú. A falakat különböző árnyalatú vörös és sárga téglaburkolattal fedték, a homlokzatot Zsolnay-pirogránittal borították. Az árusítóhelyek berendezéseit és a vasszerkezeteket a Waagner és a Schlick gyár készítette, a porcelán- és majolikaburkolatok szintén a pécsi Zsolnay-gyárból kerültek ki. A költségek 1 millió 900 ezer forintra rúgtak, csaknem annyiba, mint a másik négy pesti vásárcsarnokéi összesen, amelyeket 1897-ben a Nagyvásárcsarnokkal egy napon nyitottak meg. Az épületet 1977-ben műemlékké nyilvánították.
Az idők folyamán erősen tönkrement. A második világháború után a pincében tárolt nemes építőanyagokkal állították helyre, az eredeti építészeti stílusnak nem megfelelően. 1991-re ismét életveszélyessé vált, bezárták, majd 1994-ig felújították. 1999-ben elnyerte az építészeti szakma legkiemelkedőbb nemzetközi elismerését, a FIABCI Prix d’Excellence díját.[2] 2013-ban a CNN Travel Európa legjobb piacának nevezte.[3] A világ tíz legjobb vásárcsarnoka között szerepel. A turisták körében kedveltebb kiskereskedelmi létesítmény a kezdetek óta fővárosi tulajdon és a BUDAPEST VÁSÁRCSARNOKAI Piacokat, Üzletközpontokat és Vásárcsarnokokat Üzemeltető Kft. (2021 előtt: Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatósága) kezelésében áll.
Híres látogatói
[szerkesztés]Évszázados fennállása alatt I. Ferenc József magyar király, II. Vilmos német császár uralkodók, Sigmund Freud, a pszichoanalízis atyja és Margaret Thatcher brit miniszterelnök is.[4]
Galéria
[szerkesztés]-
A Vásárcsarnok 2016-ban -
A csarnok felülnézetből -
A nyugati homlokzat -
A déli homlokzat -
-
Homlokzati dísz -
Homlokzatrész -
Főbejárat
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Fejes Balázs – A MÁV Budapest Dunaparti teherpályaudvara (villamosok.hu, 2017)
- ↑ Prix d'Excellence Winners 1999 (angol nyelven). fiabci.com. [2005. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 1.)
- ↑ 5 great city markets in Europe (angol nyelven). Cable News Network. Turner Broadcasting System, Inc. (cnn.com). (Hozzáférés: 2016. április 1.)
- ↑ [1] Mi a közös Ferenc Józsefben, Sigmund Freudban és Margaret Thatcherben? – 24.hu
Források
[szerkesztés]
- Pecz Samuról.
- A vásárcsarnok intézménye
- A Vásárcsarnok a Műemlékem.hu-n
- Vásárcsarnokok a (székes)fővárosban
- Piacolás
- Vásárcsarnok – minőségét korlátlan ideig megőrzi. Ernst Múzeum, 2005. november 30 – 2006. január 1.; szerk. Allan Siegel, Uhl Gabriella; Ernst Múzeum, Budapest, 2005
- Nagy Gergely: A Budapesti Központi Vásárcsarnok; Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület, Veszprém–Budapest, 2014