Pecz Samu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pecz Samu
Pecz Samu[1]
Pecz Samu[1]
Született 1854. március 1.
Pest
Elhunyt 1922. szeptember 1. (68 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása építész,
műegyetemi tanár
Iskolái Academy of Fine Arts Vienna
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pecz Samu témájú médiaállományokat.
Pecz Samu szobra Budán, a Szilágyi Dezső téren
Pecz Samu sírja Budapesten. Kerepesi temető: B. 567.

Pecz Samu (Pest, 1854. március 1.Budapest, 1922. szeptember 1.) építész, műegyetemi tanár.

Életpályája[szerkesztés]

A terézvárosi evangélikus elemi után az 1864. szeptember 15-én megnyílt Sütő utcai új evangélikus gimnáziumban (a mai Deák téri gimnáziumban) folytatta tanulmányait.

A középiskola elvégzése után beiratkozott a József Nádor Műegyetemre, amit 1873-tól két évig a stuttgarti műegyetem hallgatójaként folytatott. Ezt követően két évig a bécsi akadémián Theofil Hansen[2] tanítványa volt. Hazatérése után másfél évig dolgozott Schulek Frigyes mellett a budavári Nagyboldogasszony-templom helyreállításán, majd ez után szerezte meg oklevelét a műegyetemen. Az 1880-as évek elején Hauszmann Alajos irodájában dolgozott. Nevéhez köthető a nádasdladányi neogótikus plébániatemplom tervezése (1884–1885).

A magyar Hansen-tanítványokkal ellentétben épületein nem a neoreneszánsz formákhoz, hanem a középkori stílusokhoz kötődött, ami valószínűleg stuttgarti tanulmányaival és Schulek hatásával függött össze. 1882-től a Műegyetem középítéstani és középkori tanszékein tanársegédi feladatokat látott el. 1886-ban két tanulmányt publikált: A görög kőszerkezetek ismertetése, különös tekintettel a görög dór szentély szerkezetére, ill. Az ókeresztény templom-építészet fejlődése címmel. 1884-ben a dévaványai református templomra kiírt pályázaton első díjat nyert, de végül a templomot Ybl Miklós tervei szerint kivitelezték.

A budapesti unitárius egyház templomát 1885-ben kezdte tervezni, majd egy módosítás után (1888) 1890-ben fejezte be. 1888-ban készült el a debreceni Kossuth utcai református templom, amelynek kapcsán a protestáns templomépítésről vallott nézeteit foglalta össze és jelentette meg A protestáns templomok építéséről, kapcsolatban a debreceni kálvinista új templom részletes ismertetésével, címmel.

1887-től rendkívüli, majd 1888-tól rendes tanárként középítéstant tanított a műegyetemen. 1890-ben a budapesti Erzsébetvárosi plébániatemplom pályázatán Aigner Sándorral[3] és Steindl Imrével együtt megosztott első díjat kapott, de a fővárosi közgyűlés döntése alapján Steindl Imre terve szerint kivitelezték a templomot.

A budai Szilágyi Dezső téri református templomot Pecz 1892-ben készített díjnyertes pályatervei alapján – kisebb módosításokkal – 1896-ra építették meg. Ekkor készült el a Vámház körúti Vásárcsarnok, majd 1898-ban az ideiglenes előadónak szánt, de a mai napig álló Gólyavár a műegyetem (ma az ELTE Múzeum körúti épülete) kertjében.

Az 1890-es években néhány bérházat tervezett, a Szépművészeti Múzeumra kiírt pályázaton pedig első díjat kapott. 1900-ban Beregszászon gimnáziumot, 1902-ben Ungváron reáliskolát építettek tervei szerint. A Magyar Mérnök- és Építész-egyletnek, majd 1901-től a Magyar Képzőművészek Egyesülete Építészeti Szakbizottságának egyaránt tagja volt. A fiumei tengerészeti akadémiára egy 1901-ben megnyert pályázat után kapott megbízást. 1903–05 között készült el tervei szerint a Városligeti fasorban az evangélikus gimnázium és hozzá tartozó templom.

Czigler Győző 1905-ben bekövetkezett halála után az új műegyetem építésének feladatát vette át. Az ő nevéhez fűződik a könyvtár, a műszaki mechanika, mechanika technológia, a géplaboratórium és gépház tervezése. Ezekért a munkákért udvari tanácsosi címmel jutalmazták.

1905-ben a debreceni főgimnázium tervezésére, 1911-ben egy tisztviselőház építésére kapott megbízást a Budapest IX., Üllői út 121. alatt. 1898-ban készítette el a Magyar Országos Levéltár első vázlatterveit, de az 1913-ban elkezdett kivitelezés 1922-ben bekövetkezett halála után is, egészen 1926-ig folyt.

Noha a középkori stílusok formavilága jellemző munkáira, a téglából épített hagyományos gótikus szerkezetek mellett modern anyagokat is használt. Megjelennek nála különböző vasszerkezetek, és az épületek alapozásában a beton is. Templomainál és középületeinél egyaránt a rendeltetésből indult ki, így tervezett a levéltárnak és a műegyetemi könyvtárnak továbbépíthető raktárhelyiséget, és így szerkesztette meg a Szilágyi Dezső téri református templom alaprajzát oly módon, hogy az épület centrumában levő ötszög középpontjában az Úr asztalát helyezte el.

Főbb művei[szerkesztés]

  • 1886-1888. debreceni Kossuth utcai református templom
  • 1889 körül. Debrecen, Nap utca 6 lakóház
  • 1898. Szépművészeti Múzeum tervpályázat: I. díj. (A megvalósult épület Schickedanz Albert alkotása)
  • 1890. Budapest, V. Nagy Ignác utca Unitárius templom és bérház
  • 1900-1901. Beregszászi Állami Főgimnázium
  • 1893. Kolozsvári Széki-palota
  • 1894-1896. Budapest, Szilágyi Dezső téri református templom
  • 1897. Budapest, IX. Fővám tér 1-3 Központi Vásárcsarnok
  • 1897. Budapest, V. Múzeum krt. A műegyetem nagy előadóterme (Gólyavár)
  • 1902-1903. Fiume, Magyar Királyi Tengerészeti Akadémia
  • 1902-1903. Nagyváradi ág. ev. egyházközség templom (Nagyvárad (Oradea, Románia) Tudor Vladimirescu u. 26.)
  • 1903. A pozsonyi m. kir. posta és távirda Igazgatóság épületének tervpályázata. II. díj
  • 1903. A budapesti ág. ev. egyházközség templom és iskolaépületének pályázata. Nem nyert.
  • 1903-1904. Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium, Városligeti fasor és Bajza utca sarok.
  • 1905. A budapesti Sárosfűrdő pályaterve. Díjazott terv.
  • 1905. Kultuszminisztériumi palota pályaterve. III. díj.
  • 1909. Budapest, XI. Bertalan Lajos utca 7-9. Műegyetemi műhely épületek.
  • 1909. Budapest, XI. Budafoki út .BME. Központi könyvtár épülete
  • 1909-1910. Gellért szálló tervpályázat. Nem nyert.
  • 1911-1912. Budapest, IX. Üllői út 121. (Haller utca 88) "IX. Gróf Haller utcai tisztviselőház.
  • 1912-1923. Budapest, I. Bécsikapu tér. Magyar Országos Levéltár. (halála után fejezték be).

Főbb írásai[szerkesztés]

  • A görög kőszerkezetek ismertetése (Bp., 1886)
  • Az ókeresztény templom-építészet fejlődése (Bp., 1886)
  • A protestáns templomok építéséről (Bp., 1888)

Képgaléria[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. "Pecz Samu kút" a Szilágyi Dezső téri református templom mellett. (Berán Lajos alkotása)
  2. Theophilus Edvard Hansen (1813-1891) dán származású építész. Hosszabb ideig Athénben élt és stílusára erősen hatott a görög művészet.
  3. Aigner Sándor (1854-1912).