Széki-palota (Kolozsvár)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Széki-palota
Palatul Szeky din Cluj-Napoca.jpg
Település
Hely Str. Regele Ferdinand (fostă Doja Gheorghe) 37, municipiul Cluj-Napoca
Építési adatok
Építés éve 1892-1893
Építési stílus neogótikus
Védettség helyi jelentőségű műemlék
Tervező Pecz Samu
LMI-kód CJ-II-m-B-07314
Elhelyezkedése
Széki-palota (Kolozsvár)
Széki-palota
Széki-palota
Pozíció Kolozsvár térképén
é. sz. 46° 46′ 25″, k. h. 23° 35′ 16″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 25″, k. h. 23° 35′ 16″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Széki-palota témájú médiaállományokat.

A kolozsvári Széki-palota a Híd utca 37. számon, a Széchenyi tér (ma Mihai Viteazul tér) sarkán található neogótikus épület, amelynek építése 1893-ban ért véget. A romániai műemlékek jegyzékében a CJ-II-m-B-07314 sorszámon szerepel.

Története[szerkesztés]

A kezdetek[szerkesztés]

Az 1890-1912 közötti éveket nevezhetjük Kolozsvár történetében a nagy építkezések időszakának. Megépül a vasútállomás, és a város terjeszkedni kezd. A Ferenc József (ma Horea) út felkapottá válik, és a város elkezd terjeszkedni a vasútállomás felé. A város arculatát meghatározó épületek épülnek fel ekkor, mintpéldául a főtéri Státus paloták, a Vármegyeháza, az Egyetemi Könyvtár, a Közkórház, a Ferenc József Tudományegyetem új épülete, a felsorolást pedig folytathatnánk. Ekkor épülnek meg a Kis-Szamoson átívelő Nagy Híd sarkán álló épületek, amiket gyűjtőnév alatt csak "Négy-palota"-ként emlegetnek. Ezek közül másodjára a Széki-palota épül fel.

Építése[szerkesztés]

Építése 1892-ben kezdődött el Pecz Samu műépítész tervei alapján. Széki Miklós gyógyszerész, a palota építtetője, majd tulajdonosa Reményik Károly építészt bízta meg az építkezés elvégzésével. A neogótikus épület 1893-ban már majdnem készen állt. Az Ellenzék június 24-i számában így ír a már majdnem készen álló épületről, illetve Kolozsvár mozdonyainak próbaüzemeltetéséről:

"Mozdonypróba. A közúti vasút valóban három csinos mozdonyát tegnap vezették rá először a sinekre. A raktárakból a vasúti indulóház előtt a Nagy utczán keresztül egészen a Széky-palota frontjáig történt a mozdonyok utaztatása. Elől jött Kolozsvár, utána Monostor, és legvégül László. A három csinos mozdony e neveket viseli."

Ugyan az épület csak 1893 őszének végére lett kész, egy korabeli hirdetés szerint pincéjében már 1893. augusztus 15-én megnyílt Káhán Nátán Samu, regál-bérlő borpincészete. A "hivatalos" átadásra, majd felszentelésre az év végén, november 11-én került sor.

A patika[szerkesztés]

1893, novemberében Széki Miklós Hunyadi Mátyás nevű patikája átköltözött az épület földszintjére. A patika faragott bútorzatát a város leghíresebb műbútorasztalosa, B. Bak Lajos készitette.

A palota frontja a Szamos felől

A patikát Széki Miklós vezetése alatt Hunyadi Mátyás gyógyszertárnak hívták. Széki Miklós halála után (1912. február 19) fia, dr. Széki Tibor vette át a patika vezetését, lemondva egyetemen betöltött állásáról. Végül 1920-ban az akkor Szegedre kényszerült Ferenc József tudományegyetem kérésének eleget téve, Szegedre költözött, a patikát pedig Lukács Ferencnek adta el. A patika ezekután több nevet is viselt. Az első világháborút követően Kígyó név alatt működött, a húszas-harmincas években az Apostol nevet viselte, az impériumváltást követően Minerva néven volt bejegyezve, de a régi kolozsváriaknak mindvégig Széki-patika maradt.

A fénykor[szerkesztés]

A palota Széki Miklós élete alatt sokmindennek adott otthont. Itt alapították a Kolozsvári Orvos- és Természettudományi Társaságot. Széki Miklós innen elnökösködött a Kolozsvári Gyógyszerész Társulat és az Országos Gyógyszerész Egylet fölött. Ennek 21-es számú kerületét igazgatta, amelyhez kezdetben Kolozs, Torda-Aranyos, Alsó-Fehér és Hunyad, majd Szolnok-Doboka, Beszterce-Naszód, Maros-Torda, Csík-, Udvarhely- és Háromszék vármegyék tartoztak.

Az impériumváltás[szerkesztés]

A palota frontja a Széchenyi térről

A második világháború után az épület számos tulajdonos kezében megfordult. Ma magánszemélyek lakják, valamint irodák is működnek az épületben.

Érdekességek[szerkesztés]

A klinkertégla[szerkesztés]

Első és második emeletén klinkertégla-borítás van. Ezt meszelés és szigetelés helyett használták, hisz a klinkertégla olcsó volt, és jó kinézetet is adott az épületeknek. Ilyen téglaborítást találhatunk a Babes-Bolyai Tudományegyetem főépületén. Ha végigsétálunk a városon és figyeljük a lakóépületeket, sok klinkertégla-borítással találkozhatunk.

Az öreg lift[szerkesztés]

A Széki palota rendelkezik Kolozsvár egyik legrégebbi felvonójával. Jobbanmondva rendelkezett, mert a liftet leszerelték. Mind a mai napig jól látható a liftakna, ha belesünk a belőle kialakított kamrák egyikébe.

A Tallér ház[szerkesztés]

Sokan mind a mai napig beleesnek abba a tévedésbe, hogy a palotához hozzátartozik a Tallér ház épülete is. A Malom (ma Baritiu) utcára néző Tallér ház legjobban homlokzatának négy oszlopáról felismerhető.

Források[szerkesztés]

  • Fodor András: Kolozsvári képeskönyv, Gloria Kiadó – Erdélyi Híradó, Kolozsvár, 2002. ISBN 973-8267-10-2 (a kiadványon az ISBN tévesen 9073-mal kezdődik)
  • Lista monumentelor istorice: Județul Cluj. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
  • Szabadság napilap (2015. december 2): Múltidéző: Nagy Béla: Kolozsvári bérpaloták a Szamos-hídon innen és túl