Aigner Sándor
| Aigner Sándor | |
 | |
| Született |
1854. július 21. Temesvár |
| Elhunyt |
1912. január 30. (57 évesen) Budapest |
| Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
| Munkái | |
| Jelentős épületei | Örökimádás templom |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Aigner Sándor témájú médiaállományokat. | |
Aigner Sándor (Temesvár, 1854. július 21. – Budapest, 1912. január 30.)[1] magyar építész.
Életútja[szerkesztés]
A bécsi szépművészeti akadémián tanult, majd külföldön járt tanulmányúton, melyet követően Budapestre költözött. Ő irányította a budai Mátyás-templom restaurálását. 1898-ban a Műemlékek Országos Bizottsága, később pedig az Országos Képzőművészeti és az Országos Középítési Tanács tagjává választották. Eklektikus stílusú épületei hangsúlyozzák a középkori formaelemeket. Ilyenek pl. az Örökimádás templom (Budapest), az egykori Szent Imre-kollégium, a zágrábi[2] és besztercebányai erdőigazgatósági épületek illetve a nagybecskereki törvényszék háza.
Felesége Steiner Jozefin volt. Gyermekei Vilmos és Ottó.
Ismert épületeinek listája[3][4][5][szerkesztés]
- 1886: Erdészeti pavilon, Budapest, Városliget (az Országos kiállításra készült)
- 1880-as évek: Dr. Lippich Elek villája, Budapest, Thököly út
- 1894: bérház, 1093 Budapest, Mátyás u. 7.
- 1896: Erdészeti pavilon, Budapest, Városliget (a milleniumi ünnepségekre készült)
- 1898–1899: Római katolikus templom, 5200 Törökszentmiklós, Ipolyi Arnold tér 1.
- 1898–1900: Erdőigazgatósági székház, Zágráb
- 1899–1901: Erdőigazgatósági székház, Besztercebánya
- 1903: Ermel-Vojnits Erzsébet sírkápolnája, Bonyhád[6]
- 1903–1908: Örökimádás templom, -apácazárda és oltáregyesületi bérház, 1091 Budapest, Üllői út 77.
- 1904–1905: Járásbíróság, Szászrégen
- 1904–1905: Járásbíróság, Galánta
- 1904–1905: Járásbíróság, Facsád
- 1904–1905: Járásbíróság, Mócs
- 1905: Törvényszéki palota, Nagybecskerek
- 1905–1909: Szent Rókus-templom, 6724 Szeged, Szent Rókus tér
- 1906–1908: Szent Imre-kollégium, 1117 Budapest, Fehérvári út 17.
- 1908–1910: Papnevelő intézet, Győr (Czigler Győző terveinek átdolgozásával)
- 1908: Plébániatemplom, Kisláng
- 1909–1910: Járásbíróság, Sárvár
- 1910–1912: Plébániatemplom, Mecseknádasd
- 1911–1912: Járásbíróság, Tasnád
Meg nem valósult tervei[szerkesztés]
- 1883. Aradi színház, Arad
- 1885. Ívócsarnok, Budapest, Andrássy út városligeti torkolatánál
- 1895 k.: Erzsébetvárosi plébániatemplom, Budapest, Rózsák tere – végül Steindl Imre tervei szerint épült meg, ez a mai Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom (1074 Budapest, Rózsák tere 8.)
- 1904:[7] Gyulafehérvári Törvényszéki Palota
- 1905:[8] a Kultuszminisztérium Palotája
- 1905:[9] Zólyomi evangélikus templom és nagybecskereki törvényszéki palota
- 1906:[10] első díjat nyert a Szegedi Fogadalmi templom tervpályázatán Rainer Károllyal – az épület végül Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei szerint épült fel (6720 Szeged, Dóm tér 15.)
- 1907:[11][12] a földművelésügyi minisztérium palotája átalakítása
- 1909: első díjat nyert a pestvidéki törvényszék épületi terve is – az épület végül Aigner halála miatt Jablonszky Ferenc és Hübner Jenő tervei szerint épült fel, ez a mai Gyorskocsi utcai büntetés-végrehajtási intézet (1027 Budapest, Gyorskocsi u. 25.)
Restaurátori munkálatai[szerkesztés]
- veszprémi székesegyház
- szabadkai Szent Ferenc templom
- győri székesegyház
Képtár[szerkesztés]
-
Az Örökimádás templom
-
Az Örökimádás templom szentélye
-
Törökszentmiklósi templom
-
Törökszentmiklósi templom (részlet)
-
Törökszentmiklósi templom (részlet)
-
Ermel-Vojnits mauzóleum, Bonyhád
-
Sárvári Járásbíróság
-
Szent Rókus templom, Szeged
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Aigner Sándor gyászjelentése (1912). (Hozzáférés: 2020. március 4.)
- ↑ Damjanovic, Dragan. „In the Shadow of Budapest (and Vienna) – Architecture and Urban Development of Zagreb in the Late 19th and Early 20th Centuries. // Zeitschrift für Ostmitteleuropa-Forschung / Journal of East Central European Studies. 67 (2018) , 4; 522-551” (angol nyelven). Zeitschrift für Ostmitteleuropa-Forschung / Journal of East Central European Studies.
- ↑ http://nevpont.hu/view/141
- ↑ Lyka Károly szerk.: Művészet 11. évfolyam (Budapest, 1912) II. szám
- ↑ https://pestbuda.hu/cikk/20220130_kozepkor_a_szazadelon_aigner_sandor_epiteszeti_munkassaga
- ↑ http://www.muemlekem.hu/muemlek/show/11167
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1904_12/?query=aigner%20s%C3%A1ndor&pg=14&layout=s
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1905_07/?query=aigner%20s%C3%A1ndor&pg=36&layout=s
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1905_09/?query=aigner%20s%C3%A1ndor&pg=10&layout=s
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1906_10/?query=aigner%20s%C3%A1ndor&pg=32&layout=s
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1907_03/?query=aigner%20s%C3%A1ndor&pg=45&layout=s
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/BME_EpitoIpar_1907/?query=%22Kriegler%20S%C3%A1ndor%22&pg=121&layout=s
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
További információk[szerkesztés]
- Szendrei János – Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona: Magyar és magyarországi vonatkozású művészek életrajzai a XII. századtól napjainkig. I. kötet (Abádi – Günther) Budapest: Közoktatásügyi Minisztérium. 1915. Több kötet nem jelent meg